Letelepedési engedély: Mikor tekinthető biztosítottnak a megélhetés?
A letelepedési engedély egyik legfontosabb feltétele a biztos megélhetés. Ezért a kérelmezők gyakran felvetik a kérdést: mennyit kell keresnem ahhoz, hogy letelepedési engedélyt kapjak?
Erre nincs általános válasz. A külföldiekkel foglalkozó hatóság minden kérelmet egyénileg bírál el. A hatóság mindig figyelembe veszi a kérelmező, illetve az egész szükségletközösség személyes életkörülményeit.
A figyelembe vett tipikus tényezők a következők:
- Egyedül él, vagy (házastársával) és/vagy gyermekeivel közös háztartásban?
- Hány évesek a gyerekek (a szabályszerű ellátás az életkortól függően eltérő)?
- Mennyi a bérleti díja és esetleges különleges többletköltségei?
- Ön állami vagy magán egészségbiztosítással rendelkezik – és ki van még biztosítva?
- Vannak-e rendszeres kötelezettségek (pl. tartásdíj) vagy rendszeres bevételek (pl. főállás, mellékállás, önfoglalkoztatás)?
- Jövedelme tartós, rendszeres és várhatóan a jövőben is biztosított?
A határozatlan idejű tartózkodási engedély megszerzéséhez szükséges megélhetést alapvetően közpénzek igénybevétele nélkül (azaz állampolgári jövedelem, szociális ellátások vagy menedékkérőknek járó ellátások nélkül) kell biztosítani.
Ez a feltétel a tartózkodási törvény (AufenthG) 9. § (2) bekezdés 2. pontjából és a tartózkodási törvény (AufenthG) 2. § (3) bekezdéséből következik.
A megélhetés akkor tekinthető biztosítottnak, ha az összes folyó költség (háztartási szükségletek) saját forrásokból (háztartási jövedelem) fedezhető. Ehhez a bevándorlási hatóságnak igazolnia kell, hogy a rendelkezésre álló megélhetés (jövedelem) elegendő a szükségletközösség teljes szükségleteinek fedezésére.
Egyszerűbben fogalmazva:
Háztartási kiadások ≤ megbízhatóan rendelkezésre álló háztartási jövedelem
Csak akkor tekinthető biztosítottnak a letelepedési engedélyhez szükséges megélhetés, ha ez a számítás stimmel.
Mi az a szükségletközösség és kik tartoznak hozzá?
A letelepedési engedély kiadásakor a külföldiek ügyével foglalkozó hatóság nem csak az Ön személyes pénzügyi helyzetét veszi figyelembe. Döntő fontosságú az is, hogy biztosított-e a megélhetés minden olyan személy számára, aki Önnel egy háztartásban él, vagy pénzügyileg Öntől függ. Ezt nevezzük szükségletközösségnek vagy háztartási közösségnek.
Ezek a személyek tartoznak az Ön szükségletközösségébe
A szükségletközösségbe tartoznak a házastársak és bejegyzett élettársak, amennyiben Önnel együtt élnek.
Ugyanez vonatkozik a tartós, állandó élettársi kapcsolatban élő partnerekre is, házasságkötés nélkül is, ha közös háztartást vezetnek.
Figyelembe veszik azokat a kiskorú gyermekeket is, akik Önnel egy háztartásban élnek, vagy akiknek Ön rendszeresen és ténylegesen tartásdíjat fizet.
Ezeknek a személyeknek teljes mértékben biztosítani kell a megélhetésüket.
Ezek a személyek NEM tartoznak az Ön szükségletközösségébe.
Nem kerülnek figyelembevételre: kizárólag lakótársakból álló közösségek, amelyek között nincs családi vagy élettársi kapcsolat.
Az ilyen típusú lakótársak megélhetése nem játszik szerepet a letelepedési engedély elbírálásában.
Különleges esetek: egyedi vizsgálat a külföldiekkel foglalkozó hatóság által
Bizonyos esetekben a külföldiekkel foglalkozó hatóság dönt az egyes esetekben:
A nagykorú gyermekek nem tartoznak automatikusan a háztartáshoz. Csak akkor tartoznak ide, ha még anyagi függőségben vannak Öntől, és Önnel közös háztartásban élnek.
A német állampolgárságú családtagok (pl. német állampolgárságú házastárs vagy gyermek) nem tartoznak a szükségletközösségbe, mivel tartózkodási joguk nem függ a kérelmező tartózkodási engedélyétől. Jövedelmük azonban pozitívan befolyásolhatja a megélhetés biztosításának értékelését, például ha a bérleti díjat és a megélhetési költségeket közösen viselik.
Ha a kérelmező teljes mértékben képes biztosítani saját megélhetését, a német állampolgárságú családtagok nem kerülnek figyelembevételre. Ebben az esetben azonban azok jövedelme (pl. a házastárs jövedelme vagy a gyermekek után járó támogatás) sem kerül be a számításba.
Egyéb külföldi családtagok, mint például szülők, testvérek vagy más rokonok, általában nem kerülnek figyelembevételre a letelepedési engedély kiadásakor – még akkor sem, ha ugyanabban a háztartásban élnek. Döntő szempont, hogy a kérelmező ténylegesen és tartósan gondoskodik-e a megélhetésükről. Csak ilyen kivételes esetekben kerülhet sor bevonásukra.
Hogyan számolja ki a bevándorlási hatóság a megélhetési költségeket?
A megélhetés kiszámításakor a külföldiek ügyeivel foglalkozó hatóság az SGB II (alapellátás) szabványait veszi alapul. Ez meghatározza a szabályos szükségleteket, amelyek a háztartás minimális szükségleteinek kiszámításához alapul szolgálnak.
Mi a minimális szükséglet?
A minimális szükséglet több összetevőből áll:
- Általános szükségletek a SGB II 20. §-a szerint
Az általános szükségletek fedezik a folyamatos megélhetési költségeket, például élelmiszerek, ruházat, villany, háztartási cikkek és személyes szükségletek. Az összeg a élethelyzettől függ, például attól, hogy valaki egyedül él-e, párkapcsolatban és/vagy gyermekekkel. - Szállás és fűtés költségei (meleg bérleti díj)
A szabályszerű szükségleteken felül a külföldiekkel foglalkozó hatóság figyelembe veszi a bérleti díj és a fűtés tényleges költségeit is. Ezeket azonban csak megfelelő mértékben ismeri el. Az, hogy mi minősül megfelelőnek, a lakóhelytől és a helyi irányadó értékektől függ. - Egészségbiztosítás:
Magánegészségbiztosítás esetén a havi díjakat kiegészítő szükségletként számolják el. A kötelező állami egészségbiztosításban a díjak már a nettó jövedelemben szerepelnek, ezért nem kerülnek külön feltüntetésre.
Ez azt jelenti:
Szabályos szükséglet + meleg bérleti díj + esetleges egészségbiztosítás = minimális szükséglet
A számításhoz a külföldiekkel foglalkozó hatóság a következő szabályszerű szükségleteket veszi figyelembe a SGB II 20. §-a alapján:
Egyedülálló személy | (Házastárs) partner: | Gyermek (18-24 év) | Gyermek (14-17 év) | Gyermek (6-13 év) | Gyermek (0-5 év) |
|---|---|---|---|---|---|
563 euró | 506 euró | 451 euró | 471 euró | 390 euró | 357 euró |
Fontos: Ezek az összegek kizárólag a szabályszerű szükségleteket érintik. A bérleti díj, a fűtés és adott esetben az egészségbiztosítás költségei ehhez hozzáadódnak, és gyakran a minimális szükségletek legnagyobb részét teszik ki.
Számítás: Mennyibe kell kerülnie a megélhetésnek a letelepedési engedély megszerzéséhez?
A letelepedési engedélyhez szükséges jövedelem (minimális szükséglet) mértéke a háztartás összetételétől függ. A külföldiekkel foglalkozó hatóság a szabályos szükségletre vonatkozóan rögzített irányértékekkel dolgozik (lásd táblázat), és ehhez hozzáadja a bérleti díj és a fűtés megfelelő költségeit, valamint adott esetben a betegbiztosítási járulékokat.
1. példa: Egyedülálló személy (Mohammed)
Egyedülálló személyek esetében a bevándorlási hatóság 563 euró havi alapszükségletet vesz alapul. Ez az összeg fedezi az általános megélhetési költségeket.
Ehhez hozzátartozik még:
- megfelelő bérleti és fűtési költségek
- esetlegesen egészségbiztosítási járulékok (magán egészségbiztosítás esetén)
Számítási példa:
Kereslet | Költségek |
|---|---|
Szükséges összeg: egyedülálló személy (Mohammed) | 563,00 euró |
Bérleti díj és fűtés költségei | + 650,00 euró |
minimális igény | 1 213,00 euró/hónap |
A megélhetés kiszámításához ez azt jelenti, hogy az egyedülálló személynek (Mohammednek) legalább 1213 euró (minimális szükséglet) kell rendelkezésre állnia havonta, hogy a letelepedési engedély megszerzéséhez szükséges megélhetés biztosítottnak minősüljön.
2. példa: Két felnőttből álló háztartás
Ha két felnőtt (Mohammed és Halima) él együtt egy háztartásban, akkor minden személyre 506 euró szabályos szükségletet állapítanak meg.
Számítási példa:
Kereslet | Költségek |
|---|---|
Szabályos igény: 1 fő (Mohammed) | 506,00 euró |
Szükséges szabály: 2 fő (Halima) | + 506,00 euró |
Bérleti díj és fűtés költségei | + 650,00 euró |
minimális igény | 1 662,00 euró/hónap |
A két főből álló szükségletközösségnek havonta legalább 1662 euró (minimális szükséglet) kell rendelkezésre állnia ahhoz, hogy a letelepedési engedély megszerzéséhez szükséges megélhetés biztosítottnak minősüljön.
3. példa: Két felnőtt és két gyermekből álló család
Ez a példa egy négytagú családra vonatkozik, azaz két felnőttre és két különböző korú gyermekre. Ezenkívül a kérelmező (Mohammed) havonta fizet egy magán egészségbiztosításba.
Számítási példa:
Kereslet | Költségek |
|---|---|
Szabályos igény: 1 fő (Mohammed) | 506,00 euró |
Szükséges szabály: 2 fő (Halima) | + 506,00 euró |
Szükséges szabály: 1. gyermek (0-5 év) | + 357,00 euró |
Szabályos igény: 2. gyermek (6–13 év) | + 390,00 euró |
Bérleti díj és fűtés költségei | + 650,00 euró |
Magán egészségbiztosítás költségei | + 450,00 euró |
minimális igény | 2 859,00 euró/hónap |
Egy négytagú családnak (magán egészségbiztosítással együtt) havonta 2859 euró (minimális szükséglet) kell rendelkezésre állnia ahhoz, hogy a letelepedési engedélyhez szükséges megélhetés biztosítottnak minősüljön.
Fontos: A megadott összegek csupán példaként szolgálnak. A tényleges szükséges jövedelem összege a lakóhelytől függően jelentősen eltérhet, mivel a bérleti díj és a fűtés költségei ennek megfelelően változhatnak.
A letelepedési engedély megszerzéséhez nem a fizetési jegyzékben szereplő teljes nettó jövedelem számít. A külföldiekkel foglalkozó hatóság a nettó bért a polgári jövedelemhez hasonlóan kiigazítja. A jövedelem magasságától és a gyermekek számától függően átalánylevonásokat alkalmaznak (gyakran 0 és kb. 380 euró között). Fontos: ezeknek a levonásoknak a levonása után is a jövedelemnek teljes mértékben meg kell haladnia a minimális szükségletet.
Mely bevételek számítanak a letelepedési engedély megszerzéséhez?
A letelepedési engedély megszerzéséhez igazolnia kell, hogy saját jövedelméből képes biztosítani megélhetését. Ez nem csak a jövedelem összegétől függ. Döntő fontosságú az is, hogy a jövedelem rendszeresen és tartósan rendelkezésre áll-e.
A külföldiekkel foglalkozó hatóság ehhez úgynevezett prognózis-döntést hoz. Tehát nem csak visszamenőlegesen vizsgálja, hanem azt is értékeli, hogy jövedelmi helyzete a jövőben várhatóan mennyire lesz stabil.
Ezek a bevételek jövedelemnek minősülnek
Az egyéni helyzettől függően a letelepedési engedély megadásához a következő jövedelmeket veszik figyelembe:
- Függő munkaviszonyból származó nettó munkabér, beleértve a rendszeresen fizetett pótlékokat
- Önálló tevékenységből származó jövedelem, például nyereség vagy rendszeres kivonások, mindegyik esetben megfelelő igazolásokkal
- Tartásdíjak, amennyiben azok igazolhatók, rendszeresek és jogilag biztosítottak
- Nyugdíjak és bizonyos biztosítási ellátások, a kifizetés típusától, összegétől és időtartamától függően
Alapvetően az a szabály, hogy a jövedelemnek tartósan rendelkezésre kell állnia. Egyszeri pénzbeáramlások vagy rövid távú különleges kifizetések nem elegendőek a megélhetés biztosításának igazolásához.
Tipikus buktatók a gyakorlatban
A gyakorlatban vannak olyan esetek, amikor a bevándorlási hatóság különösen figyelmesen vizsgálja az ügyeket:
- Ingadozó jövedelem
(pl. önfoglalkoztatók vagy jutalékalapú munkavállalók esetében): Ebben az esetben gyakran több hónap átlagértékeit veszik figyelembe. Ezenkívül a hatóság ellenőrzi, hogy a jövedelem a jövőben is reálisan fennmarad-e. - Határozott idejű munkák vagy tartósan sok túlóra
A jövedelem akkor minősíthető bizonytalannak, ha csak tartósan rendkívüli munkaidővel érhető el, vagy határozott idejű. - Rendkívül alacsony bérleti díj
(pl. albérlet vagy ingyenes használat): egyes hatóságok óvatosabban értékelik a megélhetés biztosítását, ha a lakhatási helyzet bizonytalannak minősül és bármikor megszűnhet.
Ne felejtsd el a betegbiztosítást!
A biztosított megélhetés az AufenthG 2. § (3) bekezdése szerint mindig magában foglalja a betegbiztosítást is. Sok esetben ez nem jelent problémát – például a kötelező törvényes biztosítás esetében.
A téma azonban relevánssá válik a következő esetekben:
- magán egészségbiztosítás
- Családi biztosítás, ha a jövedelmi helyzet megváltozik
- Függetlenség, különösen hozzájárulási hátralékok vagy díjszabás-változások esetén
A döntő nem a biztosítás típusa, hanem az, hogy a betegbiztosítási védelem tartós, teljes értékű és nincs-e hozzájárulási hátralék.
Szociális ellátások és letelepedési engedély
A letelepedési engedélyre az alábbiak vonatkoznak: A megélhetést szociális segélyek igénybevétele nélkül kell biztosítani. Ez a követelmény a tartózkodási törvény (AufenthG) 2. § (3) bekezdéséből ered.
A gyakorlatban elsősorban azok a szolgáltatások jelentik problémát, amelyek közvetlenül a megélhetés biztosítását szolgálják. Ide tartoznak különösen:
- Polgári pénz (SGB II)
- Szociális segély (SGB XII)
Az ilyen ellátások igénybevétele általában azt jelenti, hogy a megélhetés nem biztosított, és a letelepedési engedély feltételei nem teljesülnek.
Mely szociális ellátások nem károsak a letelepedési engedélyre nézve?
A törvény azonban fontos kivételeket is előír. Nem minden közszolgáltatás akadályozza automatikusan a letelepedési engedély kiadását. Döntő tényező a szolgáltatás típusa, mértéke és a konkrét eset.
A tartózkodási törvény (AufenthG) 2. § (3) bekezdése kifejezetten megnevezi azokat a szolgáltatásokat, amelyek nem állnak a letelepedési engedély útjába.
Ezek közé tartoznak többek között:
- Gyermeknevelési támogatás és gyermekek után járó kiegészítés,
- Szülői támogatás és nevelési támogatás,
- Oktatási támogatások, pl. BAföG,
- A korábbi járulékfizetések alapján nyújtott ellátások, például az I. típusú munkanélküli ellátás
- Előleg a tartásdíj előlegéről szóló törvény szerint
A lakhatási támogatás és a gondozási támogatás sem minősülnek károsnak. Ezeket ugyan nem veszik figyelembe a megélhetési költségek kiszámításakor, mint saját jövedelmet, de nem állnak ellentétben a biztos megélhetés kiszámításával.
Mindig döntő fontosságú, hogy a közszolgáltatásokat csak kiegészítő jelleggel vagy meghatározott célra vegyék igénybe.
Különleges esetek: önfoglalkoztatás, részmunkaidő, szülői szabadság, betegség
A bevándorlási hatóság nem minden jövedelmi helyzetet egyformán értékel. Különösen atipikus élet- és munkakörülmények esetén a hatóság különösen gondosan vizsgálja a megélhetést.
Letelepedési engedély önálló vállalkozás esetén
Az önálló vállalkozók esetében a letelepedési engedélyhez szükséges megélhetési költségek kiszámítása gyakran bonyolultabb. Nem a forgalom, hanem az adózás utáni tartós nyereség a meghatározó, amely ténylegesen a megélhetéshez áll rendelkezésre.
A külföldiekkel foglalkozó hatóság értékelését általában a következőkre alapozza:
- Az elmúlt évek adóbeszámolói
- üzleti elemzések (BWA)
- A jövőbeli jövedelemfejlődésre vonatkozó előrejelzések
Döntő fontosságú, hogy az önálló tevékenység tartósan alkalmas-e a megélhetés biztosítására. A vizsgálat során a külföldiek hatósága általában az elmúlt 2-3 év nyereségét veszi figyelembe.
részmunkaidő
A részmunkaidős foglalkoztatás sem zárja ki automatikusan a letelepedési engedély megadását. Az egyetlen döntő tényező az, hogy a jövedelem elegendő-e a szükséges szükségletek fedezésére.
Szülői támogatás vagy betegszabadság
A letelepedési engedélyt akkor is igényelheti, ha jelenleg vagy a múltban szülői vagy betegszabadságra jogosult, illetve jogosult volt. A szülői vagy betegszabadságra való jogosultság nem minősül közpénzekkel való visszaélésnek, hanem a kieső jövedelem pótlásának.
A szülői szabadság vagy a betegszabadság figyelembevételre kerül a hatóságok előrejelzésében, és nem jelent problémát, amennyiben időben korlátozott és reális a munkába való visszatérés.
A rövid távú vagy átmeneti jövedelemkiesés ezért nem vezet automatikusan elutasításhoz.
Kivételek betegség vagy fogyatékosság esetén
Különleges esetekben a külföldiek hatósága akár teljesen el is tekinhet a megélhetés biztosításának követelményétől. Az AufenthG 9. § (2) bekezdés 6. mondata szerint ez akkor lehetséges, ha fizikai, szellemi vagy lelki betegség vagy fogyatékosság áll fenn.
A kivétel különösen akkor alkalmazható, ha:
- egészségügyi okokból önálló megélhetés biztosítása nem lehetséges vagy nem ésszerű
- a munkaképesség tartósan vagy jelentősen korlátozott
Milyen igazolásokat kérnek általában?
A külföldiekkel foglalkozó hatóság általában hiteles dokumentumokat kér, például:
- orvosi igazolások vagy szakvélemények
- A fogyatékosság mértékére vonatkozó adatok
- Információk a betegség lefolyásáról és a prognózisról
Miért van szó egyedi eset vizsgálatáról?
Az, hogy figyelmen kívül hagyják-e a biztos megélhetés feltételét, mindig az egyes esetektől függ. A betegség típusa, súlyossága és időtartama, valamint az egyéni élethelyzet központi szerepet játszanak ebben. Általános döntés nem létezik.
A külföldiekkel foglalkozó hatóság előrejelzése
A letelepedési engedélyhez szükséges biztos megélhetés kiszámítása nem pusztán pillanatnyi helyzetet tükröz. A külföldiekkel foglalkozó hatóság inkább úgynevezett prognózis döntést hoz. Ennek során értékelik, hogy a megélhetés a jövőben is tartósan biztosított lesz-e.
Ebben az előrejelzésben többek között a következő tényezők szerepelnek:
- az elmúlt évek eddigi jövedelmi helyzete
- a jelenlegi jövedelmi helyzet
- a jövedelem megbízhatósága és fenntarthatósága
- a szakmai kilátások és képesítések
Ingadozó jövedelem esetén – például szezonális munkavégzés, hétvégi munkavégzés, borravaló vagy önálló vállalkozás esetén – gyakran az elmúlt hat hónap átlagát veszik figyelembe.
Milyen dokumentumokra van szükségem a megélhetésem igazolásához?
A letelepedési engedély megadásához igazolnia kell a bevándorlási hatóságnak, hogy önállóan biztosítja megélhetését. Ehhez nem csak a jelenlegi jövedelmi helyzet döntő, hanem az is, hogy bevételei rendszeresek, megbízhatóak és tartósak-e.
A gyakorlatban ezért érdemes a releváns dokumentumokat időben és teljes körűen összeállítani. A jó dokumentáció megkönnyíti a hatóságok ellenőrzését, és elkerülhetővé teszi a visszakérdezéseket vagy késedelmeket.
Ellenőrzőlista: A megélhetés igazolására szolgáló dokumentumok
Foglalkoztatásból származó jövedelem
- aktuális fizetési jegyzékek (általában 3-6 hónapra vonatkozóan)
- Munkaszerződés vagy aktuális szerződésmódosítások
- határozott idejű szerződések esetén: meghosszabbítási igazolások vagy munkáltatói igazolás
Jövedelem önálló vállalkozói tevékenységből
- Üzleti elemzés
- Adómegállapítási értesítések
- Jövedelemfejlődési előrejelzések
- Számlakivonatok a rendszeres jövedelem igazolásaként
lakhatási költségek
- Bérleti szerződés
- aktuális fűtési költségekről szóló igazolások
- tulajdon esetén: a folyó terhekkel kapcsolatos igazolások (pl. hitelek)
Egészségbiztosítás
- aktuális egészségbiztosítási igazolás
- magán egészségbiztosítás esetén: a biztosítási díj összegének és a befizetés rendszerességének igazolása
Minél teljesebb és érthetőbb a dokumentáció, annál könnyebb a bevándorlási hatóságnak az ellenőrzés. Ez jelentősen javíthatja a gyors döntés esélyét.
Gyakori hibák és félreértések a letelepedési engedéllyel kapcsolatban
A gyakorlatban a letelepedési engedély iránti kérelmek gyakran nem a jövedelem miatt buknak el, hanem téves feltételezések vagy hiányos adatok miatt. Sok kérelmező másképp értékeli pénzügyi helyzetét, mint a külföldiekkel foglalkozó hatóság. Pontosan ezek az eltérések vezetnek gyakran visszakérdezéshez vagy akár elutasításhoz.
Tipikus hibák a kérelem benyújtásakor – és hogyan lehet elkerülni őket:
- Bruttó jövedelem helyett nettó jövedelmet kell megadni
A döntő tényező az, hogy havonta ténylegesen mennyi jövedelem áll rendelkezésére. A nettó jövedelem, azaz az adók és társadalombiztosítási járulékok levonása utáni jövedelem a mérvadó, nem pedig a munkaszerződésben vagy a fizetési jegyzékben szereplő bruttó összeg. - Egyszeri különleges kifizetéseket tartós jövedelemként kell figyelembe venni
A szabadság- vagy karácsonyi juttatások, bónuszok vagy prémiumok általában nem minősülnek megbízható jövedelemnek, ha nem rendszeresen és tartósan fizetik őket. A hatóságok számára elsősorban a stabil, havi jövedelem számít. - A jövedelem hosszú távú biztosítására vonatkozó bizonyítékok hiánya
A külföldiekkel foglalkozó hatóság nemcsak a jelenlegi jövedelmi helyzetet vizsgálja, hanem azt is, hogy a megélhetés a jövőben is tartósan biztosított-e. A határozott idejű munkaszerződéseket, a folyamatban lévő próbaidőket vagy a jelentősen ingadozó jövedelmeket ezért jól meg kell magyarázni és megfelelő dokumentumokkal kell alátámasztani. - A bérleti díj és a járulékos költségek nem reálisak
Gyakran csak a jövedelmet veszik figyelembe, anélkül, hogy a bérleti díj és a fűtés tényleges költségeit is beleszámolnák. Pedig éppen ezek a kiadások határozzák meg, hogy az ember megélhetése biztosnak tekinthető-e.
Összefoglaló
Az, hogy mennyi pénzt kell keresnie a letelepedési engedély megszerzéséhez, nem válaszolható meg egy konkrét számmal. A döntő tényező mindig az Ön egyéni élethelyzete. A külföldiekkel foglalkozó hatóság ellenőrzi, hogy rendszeresen rendelkezésre álló jövedelme tartósan elegendő-e a háztartása összes szükségleteinek fedezésére.
Szabályos szükséglet + meleg bérleti díj + esetleges egészségbiztosítás = minimális szükséglet
Ennek során nem a magas bruttó jövedelem a fontos, hanem a reális, fenntartható nettó jövedelem, amely nem tartalmazza a megélhetést biztosító szociális ellátásokat, mint például a polgári jövedelmet.
Különleges élethelyzetek, mint például önfoglalkoztatás, részmunkaidős foglalkoztatás, szülői szabadság vagy átmeneti betegség sem zárják ki automatikusan a letelepedési engedély megadását, de egy előrejelző döntés keretében gondosan értékelik őket.
Aki jól előkészíti a letelepedési engedély iránti kérelmét, reálisan értékeli saját szükségleteit és minden releváns dokumentumot teljes körűen benyújt, az jelentősen növeli esélyeit. Kétség esetén érdemes időben ellenőrizni, hogy a megélhetés a bevándorlási hatóság mércéje szerint biztosítottnak minősül-e, mert a gyakorlatban a kérelmek gyakran éppen ezen buknak el.
Nem biztos benne, hogy jövedelme elegendő-e, vagy hogy Önre különleges szabályok vonatkoznak-e? Használja ingyenes tesztünket, és kérje meg egyénileg helyzetének kötelezettségvállalás nélküli ellenőrzését.
