A volt menekültek 98 százaléka német útlevelet szeretne kapni
A DIW szerint a 2013 és 2019 között Németországba érkező menekültek több mint 98 százaléka nyilatkozott úgy, hogy vagy már rendelkezik német állampolgársággal, vagy kérelmezte, vagy kérelmezni kívánja. Mindössze mintegy 1,5 százalékuk nem szeretne német útlevelet.
"A számokból világosan kiderül, hogy szinte minden menekült állandó perspektívát keres Németországban " - mondja Jörg Hartmann, a tanulmány társszerzője.
A szíriai menekültek körében különösen magas a honosítási hajlandóság: A tanulmány szerint 13,1 százalékuknak 2023-ban már lesz német útlevele - ez lényegesen több, mint a más származási országokból, például Afganisztánból, Irakból, Eritreából, Szomáliából vagy Iránból származó menedékkérőké.
A honosítások és a kérelmek száma jelentősen emelkedik
A 2013 és 2019 között Németországba érkezettek körében a honosítások száma is emelkedett az elmúlt években: 2,1 százalékról (2021) 7,5 százalékra (2023).
A kérelmek számának növekedése még jelentősebb: 7,3 százalékról 25,7 százalékra emelkedett. 2021-ben a menekültek 89,3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy még nem nyújtott be kérelmet, de a jövőben szándékában áll ezt megtenni.
Érdemes megjegyezni, hogy az új állampolgárok túlnyomó többsége megtartotta eredeti állampolgárságát. A kettős állampolgársággal rendelkező honosított állampolgárok aránya 2023-ban 88 százalék volt.
2024-től lehetséges a kettős állampolgárság Németországban
Németország csak 2024 júniusától engedélyezi a kettős állampolgárságot, ami azt jelenti, hogy a honosítani szándékozóknak előzetesen le kellett mondaniuk korábbi állampolgárságukról, ha német útlevelet akartak kapni.
Azonban még ekkor is voltak kivételek, amelyeket a StAG 12. szakasza ("Többes állampolgárság elfogadása") tartalmazott. Ezek az elismert menekültekre és az üldöztetés veszélyének kitett személyekre vonatkoztak. Az olyan országok állampolgárai is érintettek voltak, amelyek nem vagy csak nehéz feltételek mellett engedélyezték az állampolgárság kiadását.
Sok afganisztáni, eritreai, iraki vagy szíriai menekültre tehát már a régi törvény szerint is vonatkoztak ezek a rendelkezések, és eredeti állampolgárságuk mellett német állampolgárságot is kaphattak.
Miért olyan értékes a német útlevél
Sok, nem uniós országból érkező menekült számára a német állampolgárság számos előnnyel jár, többek között a következőkkel
- Védelem a kitoloncolás ellen, még akkor is, ha a jogi helyzet megváltozik.
- Korlátlan tartózkodási és utazási jog az EU-ban
- Politikai részvétel aktív és passzív szavazati jogon keresztül
- A közszférában vagy a biztonsággal kapcsolatos területeken végzett szakmákhoz való hozzáférés
- Vízummentes utazás a világ 189 országába
- Egyszerűsített családegyesítés
A tanulmány szerint azonban csak kevesen tervezik, hogy hazatérnek. A legtöbb menekült számára a német útlevél kulcsfontosságú lépés a biztonság, a lehetőségek és a társadalmi részvétel felé.
Mik a honosítás feltételei 2025-ben?
Aki német állampolgárságot szeretne kérni, annak a következő feltételeknek kell megfelelnie:
- A tartózkodás időtartama: Általában legalább ötéves jogszerű és szokásos németországi tartózkodás. Kivételes esetekben három év.
- Tartózkodási jogállás: Korlátlan tartózkodási jog(letelepedési engedély) vagy honosításra jóváhagyott állandó tartózkodási engedély.
- Tisztázott személyazonosság és állampolgárság: nemzeti útlevél, születési anyakönyvi kivonat, adott esetben házassági anyakönyvi kivonat.
- Nyelvtudás: Német nyelvtudás legalább a Közös Európai Referenciakeret B1 szintjén.
- Honosítási teszt: A németországi jog- és társadalmi rend, valamint a németországi életkörülmények ismeretének igazolása (Life in Germany Test).
- Megélhetés: Önálló megélhetés saját maga és eltartottjai számára - szociális segély vagy állampolgári támogatás nélkül.
- A szabad demokratikus alaprend iránti elkötelezettség: beleértve Németország különleges történelmi felelősségét (pl. a zsidó élet védelme) és a népek békés egymás mellett élését.
- Bűncselekmények: Bűncselekményekért nem ítéltek el (kivételek a 90 napidíjig terjedő bűncselekmények esetében).
