2025-ben ezekből az országokból származó emberek lesznek különösen érintettek
A szövetségi kormány adatai szerint 2025-ben a legtöbb kiutasítás grúz (671 eset), albán (661) és török (618) állampolgárokat érintett. Ezek az országok már 2024-ben is a legtöbb kiutasítást elszenvedő származási országok közé tartoztak. Míg akkor Albánia állt az első helyen, 2025-ben Grúzia regisztrálta a legmagasabb számot.
Más országok állampolgárai is gyakran érintettek voltak. Ide tartozik többek között Algéria 503 kiutasítással, Moldova 476 esettel és Vietnam 426 esettel. További származási országok voltak Szerbia (389 eset), Marokkó (336 eset), Ukrajna (268 eset) és Szíria (261 eset).
A szövetségi kormány szerint az érintettek egy része korábban védelmi státusszal rendelkezett Németországban. Körülbelül 1410 személyt menekültként ismertek el, menedékjogot kaptak vagy kiegészítő védelmet élveztek, amikor a kiutasításra sor került.
A kiutasítások kiskorúakat is érintik
A szövetségi kormány szerint a legtöbb kiutasítás 22 és 60 év közötti felnőtteket érintett. De néhány kiskorútól is elvették a tartózkodási engedélyt. Összesen 43 gyermeket és fiatalt utasítottak ki, köztük 24 14 év alatti gyermeket és 19 14 és 17 év közötti fiatalt.
A szövetségi tartományok között is jelentős különbségek vannak. 2025-ben különösen sok kiutasítás történt Bajorországban, körülbelül 1540 esetben, majd Baden-Württemberg következett körülbelül 1420 esettel, és Hessen körülbelül 1390 esettel. Észak-Rajna-Vesztfáliában 1197 kiutasítást rendeltek el.
A Bundestagban a Die Linke frakció kritizálja ezt a fejleményt. Clara Bünger képviselő kijelentette, hogy a kiutasítási jogot az elmúlt években többször is szigorították. Figyelmeztetett arra, hogy bizonyos körülmények között már kisebb szabálysértések vagy gyanús esetek is kiutasításhoz vezethetnek. Különösen kritikusnak tartják, hogy ez a kiskorúakat is érinti.
Kiutasítás vagy kitoloncolás – mi a különbség?
Ennek fényében sok migráns felteszi magának a kérdést: mi a különbség a kiutasítás és a kitoloncolás között? És a kiutasítás mindig egyenlő a kitoloncolással?
Valójában két különböző intézkedésről van szó. A kiutasítás a külföldiekkel foglalkozó hatóság döntése. Például akkor kerül sor rá, ha a Németországban való tartózkodás oka már nem áll fenn, vagy ha egy személy veszélyt jelent a közbiztonságra és a közrendre – például súlyos bűncselekmények vagy a tartózkodási joggal kapcsolatos előírások ismételt megsértése esetén.
A kiutasítással véget ér a törvényes tartózkodás Németországban. Az érintett személynek el kell hagynia az országot, és egy meghatározott határidőn belül el kell hagynia az országot. Sok esetben emellett egy bizonyos időtartamra beutazási és tartózkodási tilalmat is elrendelnek.
A kiutasítás ezzel szemben a kilépési kötelezettség kényszerű végrehajtása. Csak akkor kerül rá sor, ha az érintett személy nem hagyja el önként Németországot.
A kiutasítás előtt a hatóságoknak meg kell vizsgálniuk, hogy vannak-e jogi okok, amelyek a kiutasítás ellen szólnak – például egészségügyi problémák, kiutasítási tilalom, hiányzó úti okmányok vagy kockázatok a származási országban. Általában előzetesen kiutasítási fenyegetést is ki kell adni.
Mikor vonható vissza a tartózkodási engedély?
A tartózkodási engedély visszavonásának jogi alapjait elsősorban a tartózkodási törvény 51., 52. és 53. §-a tartalmazza.
A tartózkodási engedély visszavonható vagy megsemmisíthető, ha:
- az eredeti tartózkodási ok már nem áll fenn,
- a védelmi státusz megszűnik, például ha a származási országban tartósan javul a helyzet
- egy humanitárius védelmet élvező személy a bevándorlási hatóság engedélye nélkül utazik hazájába
- kiutasítási ok áll fenn, például súlyos vagy ismételt bűncselekmények esetén
- a tartózkodási engedély hamis adatok vagy megtévesztés útján került megszerzésre
- egy személy hat hónapnál hosszabb ideig tartózkodik Németországon kívül, vagy véglegesen elhagyja az országot
Ilyen esetekben a külföldiekkel foglalkozó hatóság visszavonhatja, visszavonhatja vagy nem hosszabbíthatja meg a tartózkodási engedélyt, és kiutasítási határozatot hozhat.
A hatóságoknak minden esetben egyedi vizsgálatot kell végezniük
A tartózkodási engedély visszavonása és a kiutasítás előtt a hatóságnak minden esetben meg kell vizsgálnia az egyes eseteket. Ennek során figyelembe veszik többek között azt is, hogy az adott személy mennyi ideje él Németországban, dolgozik-e és mennyire integrálódott. A házasság és a család védelme is fontos szerepet játszik.
Fontos: Még akkor is, ha a tartózkodási engedélyt visszavonják, ez nem jelenti automatikusan az azonnali kiutasítást. Az érintettek jogi úton fellebbezhetnek a döntés ellen, például fellebbezéssel vagy a közigazgatási bíróság előtt benyújtott keresettel. A kiutasítás csak akkor lehetséges, ha a kiutazási kötelezettség végrehajtható és nincsenek jogi akadályok.
