Mit jelent valójában a "biztonságos származási ország"?
A biztonságos származási ország fogalma központi szerepet játszik a menekültügyi politikában. Ennek oka, hogy az ilyen országból érkező embereknek általában kisebb az esélyük arra, hogy az EU-ban védelemben részesüljenek.
Az ezekből az országokból érkező menedékkérelmek nyilvánvalóan megalapozatlannak minősülnek, gyorsított eljárásban kerülnek elbírálásra, és gyakran gyors elutasítással és kitoloncolással végződnek.
Egy ország akkor minősül biztonságosnak, ha:
- Ott nincs szisztematikus üldözés,
- az alapvető emberi jogokat tiszteletben tartják,
- és az állam a jogállamisággal összhangban működik.
Németországban a menekültügyi törvény 29a. szakasza szabályozza, hogy a származási ország milyen feltételek mellett tekinthető biztonságosnak. Az ezekből az országokból származó menedékkérőknek különösen meggyőzően kell bizonyítaniuk, hogy miért vannak még mindig egyéni veszélynek kitéve. Ha ez nem sikerül, akkor gyakran alig van lehetőség a jogi védelemre.
Biztonságos származási országok: Ki dönti el, hogy mi a biztonságos?
Minden uniós tagállamnak saját listája van a biztonságos származási országokról - egyes esetekben eltérő kritériumokkal. Olaszországban például a kormány önállóan dönthet a besorolásról. Németországban viszont a Bundestag és a Bundesrat jóváhagyása szükséges.
Az Európai Bizottság egy közös európai listán is dolgozik, amelyen jelenleg Banglades, India, Marokkó és Tunézia szerepel. Ez a lista kiegészíti a nemzeti szabályozást - nem helyettesíti azt.
Háttér: Miért avatkozott be most az Európai Bíróság?
Az Európai Bíróság ítéletének oka egy olaszországi ügy. A Giorgia Meloni miniszterelnök vezette kormány 2023 óta az úgynevezett "albán modellt" követi.
A biztonságosnak minősített származási országból érkező menedékkérőknek az EU-n kívül, konkrétan Albániában, külön erre a célra létrehozott táborokban kell lefolytatniuk a menekültügyi eljárást- 28 napon belül, anélkül, hogy Olaszországban kellene tartózkodniuk.
Két bangladesi menekült, akiknek származási országa szerepel a biztonságos országok olasz listáján, panaszt nyújtott be az eljárás ellen. Őket közvetlenül Albániába szállították anélkül, hogy az olasz menekültügyi rendszerben gyakorolhatták volna jogaikat.
Egy olasz bíróság korábban Banglades javára döntött: Banglades nem sorolható a biztonságos kategóriába. A politikai elnyomásra és a kisebbségek védelmének hiányára utaló jelek voltak.
Az ítélet: Mikor minősíthetők biztonságosnak az országok?
Döntésében az Európai Bíróság most egy lépéssel tovább megy, és tisztázza, hogy milyen feltételek mellett lehet elutasítani a menedékjog iránti kérelmeket, és mely országokat lehet biztonságosnak minősíteni:
- A menedékkérelmet csak akkor lehet gyorsítani és elutasítani , ha a menedékkérő származási országa szerepel a biztonságos országok jogilag kötelező érvényű listáján.
- Az ilyen listára való felvételhez a kormányoknak átlátható és ellenőrizhető forrásokkal kell rendelkezniük, amelyek bizonyítják, hogy az adott országban nem fenyeget üldöztetés veszélye.
- Egy ország csak akkor tekinthető biztonságosnak, ha a lakosság minden csoport ja - beleértve a queer embereket, a vallási kisebbségeket és a politikai aktivistákat is - megfelelő védelmet élvez.
Ez azt jelenti, hogy a bírósági ítélet jelentősen megerősíti a menedékkérők jogait az EU-ban, és arra kényszeríti a kormányokat, hogy átláthatóbbak és pontosabbak legyenek a biztonságos származási országok kategorizálásakor.
Milyen következményekkel jár az ítélet Németország számára?
Az ítéletnek egyelőre nincs közvetlen hatása a német menekültpolitikára, de jelzésértékű. A német kormány ugyanis jelenleg azt tervezi, hogy további országokat vesz fel a biztonságos származási országok listájára - köztük Algériát, Marokkót, Tunéziát és Indiát.
Alexander Dobrindt (CSU) belügyminiszter a jövőben Olaszországhoz hasonlóan, azaz a Bundestag és a Bundesrat jóváhagyása nélkül is szabályozni akar ja a származási országok kategorizálását . Az erről szóló törvényt jelenleg tárgyalja a Bundestag.
Amennyiben a törvény hatályba lép, a német kormány önállóan minősíthetne biztonságosnak országokat, de - az Európai Bíróság döntése értelmében - átláthatóan be kellene tudnia mutatni, hogy miért minősítette az adott országot biztonságosnak.
Az uniós menekültügyi jog: mi változik 2026-tól?
Jelenleg nem világos, hogy az Európai Bíróság ítélete meddig marad hatályban. Az uniós menekültügyi reform ugyanis legkésőbb 2026 júniusától lép hatályba. A reform célja, hogy a tagállamok számára megkönnyítse az országok biztonságos származási országként való besorolását.
Emellett számos uniós tagállam - köztük Németország, Ausztria és Dánia - azt követeli, hogy a származási országokat akkor is minősítsék biztonságosnak, ha azok csak részben minősülnek biztonságosnak. Addig azonban a jelenlegi uniós jog - és így az Európai Bíróság jelenlegi ítélete - érvényes.
