A honosítás elutasítása a követelmények teljesítése ellenére
A libanoni állampolgárságú kérelmező tizenkét éve él Németországban, és 2023-ban német útlevelet kért Alsó-Szászországban. Dokumentumai hiánytalanok voltak, és a honosítás minden feltételének megfelelt: érvényes nemzeti útlevél, honosításhoz jóváhagyott tartózkodási engedély, B1 nyelvvizsga bizonyítvány, sikeres honosítási teszt, biztos megélhetés és büntetlen előélet. Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a rendőrség biztonsági ellenőrzései szintén nem mutattak ki aggályokat.
A hatóságokkal való találkozón arra kérték, hogy vegyen részt egy szóbeli meghallgatáson. Ez a szabad és demokratikus alaprendről szólt, olyan kérdésekkel, mint például:
- Mit ért demokrácia alatt?
- Hogy hívják a német alkotmányt?
- Mit ért a jogállamiság fogalma alatt?
- Milyen szavakkal kezdődik a német himnusz?
A bírósági ítélet szerint a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal kapcsolatos érdemi kérdéseken kívül a hatóságok a következő (valójában elfogadhatatlan) kérdésekre is választ akartak kapni:
- Néz német televíziót? Még a híreket is?
- Miről szólnak jelenleg a hírek?
- Milyen háborúkról számolnak be jelenleg?
- Mi történik Izraelben?
- Milyen államforma van Németországban?
- Mit ért sajtószabadság alatt?
Mivel a férfi nem tudott néhány kérdésre teljes körűen és a hatóságok megelégedésére válaszolni, honosítását a honosítást megtagadták.
A hatóságok azzal indokolták az elutasítást, hogy a kihallgatás során kiderült, hogy a férfi nem ismeri kellőképpen a szabad demokratikus alaprendet, ezért nem tudta hatékonyan kinyilvánítani, hogy hisz abban. A hatóságok véleménye szerint a honosítási teszt letétele önmagában nem volt elegendő a jog- és társadalmi rend ismeretének bizonyítására.
A férfi pert indított. A braunschweigi közigazgatási bíróság pedig az ő javára döntött.
A hatóság csak akkor tehet fel kérdéseket, ha konkrét kétségek merülnek fel.
A braunschweigi közigazgatási bíróság ítéletében egyértelművé tette, hogy a honosítás megtagadása jogellenes volt, és nem tartozik a német állampolgársági törvény (StAG) hatálya alá.
A hatóságok olyan kérdéseket tettek fel a férfinak, amelyeknek sem jogalapja, sem konkrét oka nem volt. A kizárólag hiányosan megválaszolt kérdésekre alapított elutasítás ezért elfogadhatatlan - különösen, mivel a kérelmező a honosítás valamennyi követelményének megfelelt, és nem merültek fel biztonsági aggályok vagy alkotmányellenes tevékenységre utaló jelek vele szemben.
Az ítélet fontos pontjai
Írásos hűségnyilatkozat hiánya: A hatóságok azzal érveltek, hogy a felperes nem kötelezte el magát ténylegesen a szabad demokratikus alaprend mellett. Valójában még a törvény által előírt írásbeli hűségnyilatkozatot sem mutatták be neki.
Ehelyett a hatóságok saját vizsgálatot folytattak. A bíróság világossá tette: írásbeli lojalitási nyilatkozat nélkül az alaprendelés iránti elkötelezettség nem értékelhető.
Kiegészítő kérdések csak különleges indoklással megengedettek: Az állampolgársági törvény 2024. júniusi reformja óta a következők érvényesek: A szabad demokratikus alaprend iránti elkötelezettségnek belső meggyőződést kell tükröznie. Ha a hatóságoknak kétségei vannak a kérelmező alkotmány iránti lojalitásával kapcsolatban, vagy ha egyéb kizáró okok állnak fenn(StAG 11. § 1. mondat 1. sz. 1a. pont), ezeknek objektív tényeken kell alapulniuk.
A hatóság csak ezután hozhat további vizsgálati intézkedéseket és tehet fel további kérdéseket. A braunschweigi közigazgatási bíróság szerint a bizonyítható ok nélküli kihallgatás nem megengedett.
A felperes esetében nem voltak ilyen jelek. A honosítási teszt(StAG 10. § (1) bek. 7. sz.) teljesítése általában elegendő az alaprend ismeretének bizonyítására.
A hűségnyilatkozat egy hivatalos igazolás, amelyet személyesen kell benyújtania a honosítási hatóságnak. Ezzel a nyilatkozattal Ön kifejezi, hogy elfogadja a Német Szövetségi Köztársaság szabályait és törvényeit, és elkötelezi magát a szabad és demokratikus alaprend mellett. ...
Az ítélet még nem végleges
Az ítélet még nem jogerős. A braunschweigi közigazgatási bíróság engedélyezte a fellebbezést a felsőbb közigazgatási bírósághoz és a szövetségi közigazgatási bírósághoz. Ez ebben az ügyben azért fontos, mert a szövetségi jog (azaz az állampolgársági jog) értelmezéséről van szó. Ezért lehetséges, hogy a két felsőbb bíróság még felülvizsgálja a braunschweigi közigazgatási bíróság ítéletét.
Mindazonáltal a kérelmezők vagy ügyvédeik már most is felhasználhatják a bíróság indoklását arra, hogy hasonló esetekben kifogást nyújtsanak be a hatóságoknál.
