A belügyminisztérium tisztviselői Kabulban tárgyalnak a kitoloncolásokról
A Der Spiegel szerint a tárgyalások középpontjában állítólag a "hazatelepítések technikai részletei", valamint az eljárások és a biztonsági kérdések álltak. A minisztérium szövetségi rendőrségért felelős osztályának két tisztviselője Kabulba utazott, meglátogatta a repülőteret, és találkozott a tálib hatóságok képviselőivel.
Szövetségi belügyminiszter Alexander Dobrindt (CSU) már korábban bejelentette a tárgyalásokat. A jövőben az a cél, hogy "rendszeresen történhessenek kitoloncolások Afganisztánba" - mondta a Bild am Sonntagnak. Ez kezdetben bűnözőket és veszélyeztetett embereket érintene.
Az elmúlt években két kitoloncolásra került sor Afganisztánba - az elsőre 2024-ben a korábbi szövetségi kormány idején, a másodikra pedig 2025 júliusában az új fekete-piros szövetségi kormány idején. Összesen több mint 100 olyan férfit toloncoltak ki, akiket Németországban erőszakos bűncselekmények, szexuális bűncselekmények vagy kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt ítéltek el.
Németországnak nincsenek hivatalos kapcsolatai a tálibokkal
Hivatalosan Németország továbbra sem ismeri el a tálib kormányt. Ennek ellenére egyre több a kapcsolat a vezetőkkel. A Szövetségi Külügyminisztérium megerősítette a médiának, hogy a tálibok által küldött két konzuli tisztviselő már Németországban dolgozik - egy Berlinben és egy Bonnban. Feladatuk, hogy a Németországban tartózkodó afgán állampolgárokat útlevelekkel és okmányokkal lássák el.
Ez a lépés nem mentes az ellentmondásoktól: A tálib kormány képviselőjének a bonni konzulátusra történő kinevezése elleni tiltakozásul az összes ottani alkalmazott, köztük a megbízott főkonzul, Hamid Nangialay Kabiri is, éppen a múlt héten mondott fel. A bonni konzulátus azóta zárva van.
A német kormány hangsúlyozta, hogy a kabuli tárgyalások a jövőbeli hazatelepítések "operatív előkészítését" szolgálják, és nem a tálibok politikai elismerését jelentik.
A tárgyalások kritikája
Az ellenzék élesen bírálta a terrorszervezetként besorolt csoporttal folytatott tárgyalásokat. Agnieszka Brugger, a Zöldek frakcióvezető-helyettese azzal vádolta a német kormányt, hogy egy olyan szervezettel tárgyal, amely módszeresen elnyomja a nőket és lányokat. "Ha a CDU/CSU és az SPD piszkos alkukat köt a tálibokkal, akkor soha többé nem kell úgy tenniük, mintha a nők és lányok jogai bármit is érnének számukra" - mondta Brugger a Der Spiegelnek.
Belpolitikai szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a további kitoloncolások nehezen ellenőrizhető biztonsági kockázatokat rejthetnek magukban. A tálibok szerepelnek a nemzetközi szankciós listákon, és a kormány több tagját terroristagyanús személynek tartják.
Következtetés: Mi a következő lépés?
Amint arról különböző médiumok (köztük a Der Spiegel) beszámoltak, idén további kitoloncolási járatok indulhatnak Afganisztánba. Hogy erre sor kerül-e, és milyen feltételek mellett, azt jelenleg nem tudni. A szövetségi belügyminisztérium nem nyilatkozott az esetleges megállapodásokról vagy ellenszolgáltatásokról.
Egy dolog biztos: A koalíciós megállapodásban a német kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy a bűnözőkkel és a veszélyt jelentő személyekkel kezdve újraindítja a kitoloncolásokat bizonyos származási országokba - köztük Afganisztánba és Szíriába. Hosszú távon azonban ez a szabályozás a menedékjogra nem jogosultakra is kiterjedhet.
Jelenleg nem világos, hogy a kabuli tárgyalások valóban megnyitják-e az utat a rendszeres hazatelepítések előtt. Egy biztos: a Németország és a tálibok közötti párbeszéd egyre szorosabbá válik - és politikailag továbbra is rendkívül ellentmondásos.
