Mit jelent a honosítás és a büntetett előélet
Fontos megérteni a honosítás és a bűnügyi nyilvántartás fogalmát, és azt, hogy mit jelentenek egymás számára, különösen a honosítási eljárás során. A legrosszabb esetben a büntetett előélet meghatározhatja a honosítási kérelem sikerét.
Minél tájékozottabb a témában, annál több bajtól kímélheti meg magát a végén. Így könnyebben megértheti, hogy mikor működik a honosítás egy korábbi ítélet ellenére, és mely esetekben nem működik a honosítás egy korábbi ítélet ellenére.
A honosítás és a büntetett előélet fogalmának jelentése
A honosítás az állampolgár államba való beilleszkedésének utolsó szakasza. Ez egy olyan cél, amelyért sok külföldi Németországban hosszú ideig dolgozik. A honosítás révén Ön annak az államnak az állampolgára lesz, amelyben külföldiként él.
A honosítás pillanatától kezdve Ön nem külföldi, hanem annak az államnak az állampolgára, amelyben él. Németországban ez azt jelenti, hogy a honosított külföldi a honosítás első napjától kezdve ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint bármely más német állampolgár.
A bűnügyi nyilvántartás egy konkrét büntetés, amelyet egy adott időpontban egy bűncselekmény miatt kapott. Nem minden büntetett előélet kerül be a rendőrségi nyilvántartásba. Előfordulhat, hogy van olyan korábbi elítélése, amely nem szerepel a rendőrségi nyilvántartásban, de szerepel a bűnügyi nyilvántartásában.
Ez gyakran ahhoz a téves feltételezéshez vezet, hogy Ön nem rendelkezik büntetett előéletű, ha a rendőrségi bizonyítványban nincs bejegyzés. Nagyon fontos a különbségtétel a rendőrségi biztonsági tanúsítvány és a bűnügyi nyilvántartás között.
A BZRG (Szövetségi központi bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény) 32. §-a alapján megtudhatja, hogy mely korábbi ítéletek szerepelnek a rendőrségi bizonyítványban. Ez pontosan leírja, hogy mely korábbi ítéletek szerepelnek a rendőrségi erkölcsi bizonyítványban. Általánosságban elmondható, hogy minden jogerős bűncselekménynek az a következménye, hogy Ön mint személy büntetett előéletűként szerepel a saját bűnügyi nyilvántartásában.
A korábbi ítéletek jelentősége a honosítás szempontjából
A korábbi elítélések mindig relevánsak a honosítási eljárás során, ha azok meghaladnak egy bizonyos, meghatározott számú napi büntetést. Továbbá a korábbi ítéletek akkor is relevánsak a német állampolgárság kérelmezése során, ha Ön meghaladja a szabadságvesztés büntetések meghatározott hosszát. Ha ezt az időtartamot szabadságvesztés miatt túllépi, a honosítás nem lehetséges.
Mindazonáltal pontos jogi követelmények vannak arra vonatkozóan, hogy nem minden korábbi ítélet akadályozza a honosítást. Veszélyes lehet bizonyos körülmények között, ha több kisebb, napi büntetéssel járó korábbi elítélése van. Ha ilyenkor a napi büntetések összeadásakor túllépi a törvényi előírást, az lehetetlenné teheti a honosítást.
Büntetett előélet ellenére honosítás?
A korábbi ítéletek jelentősége a honosítás szempontjából
A németországi honosítás során fontos szerepet játszanak a korábbi büntetőítéletek. A német állam nagyon szigorúan ellenőrzi a német állampolgárságra pályázó személyek büntetett előéletét, és egyértelmű határokat szab meg. A büntetett előélet ellenére történő honosítás egyik legfontosabb feltétele ugyanis az, hogy a honosításhoz a korábbi elítélések száma nem haladhat meg egy bizonyos szintet. A korábbi elítéléseknek ezt a szintjét a honosítási hatóságok gondosan ellenőrzik.
A bűnügyi nyilvántartás ellenőrzésének oka
A német jog pontosan meghatározza, hogy egy honosítási kérelmet benyújtó személy milyen mértékű börtönbüntetést nem léphet túl. Ugyanez vonatkozik a napi büntetésekre is. Elvileg a következők érvényesek: A legjobb esetben sem kell büntetőeljárást indítania, és nem követ el bűncselekményt. A honosítási hatóságok kötelesek szigorúan betartani a korábbi elítélésekre vonatkozó törvényi előírásokat a honosítási kérelem benyújtásakor. Ezért a korábbi ítéleteket alaposan megvizsgálják és ellenőrzik.
A korábbi büntetőítéletek ellenőrzésére vonatkozó eljárás a honosításhoz
A büntetett előélet ellenére történő honosítás kérelmezésekor, csakúgy, mint bármely más honosítás esetén, a honosítási hatóságnak joga van ellenőrizni, hogy a kérelmezőnek van-e olyan büntetett előélete, amely lehetetlenné teszi a honosítást. E célból a bonni Szövetségi Igazságügyi Hivatalhoz kell fordulni. A bonni Szövetségi Igazságügyi Hivatal felelős a szövetségi központi bűnügyi nyilvántartásért, és vezeti a szövetségi központi bűnügyi nyilvántartást. A Szövetségi Igazságügyi Hivatal az ellenőrzést követően továbbítja az információt a honosítási hatóságnak.
A büntetett előélet ellenére történő honosítás jogalapja
Vannak egyértelmű jogi követelmények, amelyeket szem előtt kell tartania, ha a büntetett előélet ellenére honosítási kérelmet nyújt be. Ezen követelmények alapján nagyon pontosan ellenőrizhető, hogy a német állampolgárság iránti kérelem sikerül-e vagy sem.
Ezek a követelmények olyanok, mint egy útmutató, amelyet ideális esetben ismernie kell a honosítási folyamat során. Minél jobban ismeri és betartja a követelményeket, annál kedvezőbb lesz végül a honosításhoz vezető út.
§ StAG 10. § (1) bek. 5. sz.
Az StAG 10. § (1) bekezdés 5. pontja egyértelműen meghatározza, hogy mi akadályozza a honosítást. A honosításért folyamodó személyt nem ítélhették el jogellenes bűncselekmény miatt, és nem rendelhették el a szabadságvesztés végrehajtását olyan időpontban, amikor a honosításért folyamodó személy bűnelkövetésre képtelen volt (azaz 14 éves kora alatt).
Amikor honosítási kérelmet nyújt be, elvárják, hogy a honosítási kérelem benyújtásakor a valóságnak megfelelő válaszokat adjon. Ha hamis adatokat ad meg, állampolgársága utólag visszavonható. Lásd OVG Saarlouis 24.2.2016 - 2 A 138/15. A büntetett előélet eltitkolása vagy a szándékosan hamis adatok megadása bűncselekménynek minősül.
§ StAG 12a. szakasz
A StAG 10. § (1) bekezdésének 5. pontja alól mentesülő szankciókat a StAG 12a. §-a tartalmazza. A legfeljebb 90 napidíjjal járó pénzbüntetésre és a legfeljebb 3 hónapos szabadságvesztésre ítéltek nem tartoznak a StAG 10. § (1) bekezdés 5. pontjának hatálya alá. Ugyanez vonatkozik a fiatalkorúak bíróságairól szóló törvény szerinti nevelési vagy fegyelmi intézkedések kiszabására is.
A külföldön elkövetett bűncselekményeket is figyelembe veszik. Tehát nem védekezhet azért, mert a bűncselekményeket külföldön követték el.
Ha Önt egyszeri bűncselekmény miatt több mint 90 napidíjat meghaladó pénzbírságra ítélték, vagy ha 3 hónapnál hosszabb börtönbüntetést követett el, a honosítása nem fog működni, és a kérelem benyújtásával meg kell várnia, amíg a korábbi ítéletet törlik. .
§ StAG 42. szakasz
Aki hamis adatokat közöl a honosításhoz szükséges legfontosabb követelményekről (beleértve a korábbi büntetőítéleteket is), a StAG 42. szakasza szerint 5 évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbírsággal büntethető.
Nemcsak a külföldi kérelmező lehet a StAG 42. §-a szerinti elkövető, hanem egy német állampolgár is, ha hamis állításokat tesz a kérelmezővel kapcsolatban. § A StAG 42. §-a csak a honosítás döntő feltételeire vonatkozó hamis állításokat bünteti.
Ha a kérelmező vagy más személy a kérelmezőre vonatkozóan olyan döntően hamis nyilatkozatot tett, amely a honosítás megszerzése érdekében csalárd megtévesztésnek tekinthető, akkor a StAG 35. § (1) és (2) bekezdését kell alkalmazni, és az állampolgárság utólag visszavonható.
Ezek a korábbi ítéletek befolyásolják a honosítást
Vannak bizonyos korábbi ítéletek, amelyek befolyásolják a honosítást, és lehetetlenné teszik a német állampolgárság megszerzését.
A StAG 12a. szakasza, amely meghatározza a pénzbüntetés és a szabadságvesztés büntetés összegét, döntő jelentőségű annak értelmezése szempontjából, hogy a honosítás a korábbi elítélés ellenére sikeres-e vagy sem. Ha ezeket a követelményeket túllépik, a honosítás esélye csekély lesz.
Több mint 90 napidíjat meghaladó korábbi elítélések
§ A StAG 12a. § (1) bekezdés 2. pontja kimondja, hogy a 90 napi pénzbüntetésig terjedő korábbi elítélések nem relevánsak a honosítás szempontjából. Ez azt jelenti, hogy a 90 napidíjnál kisebb összegű egyszeri pénzbüntetés nem veszélyezteti a honosítást.
Ha azonban túllépi ezt a követelményt, és 90 napidíjnál nagyobb pénzbüntetésre ítélik, a honosítás nehézségekbe ütközik. Ebben az esetben a döntés indoklásától függ, hogy a honosítási kérelem sikeres lesz-e vagy sem.
3 hónapnál hosszabb szabadságvesztés
§ A StAG 12a. § (1) bekezdés 3. pontja kimondja, hogy a legfeljebb 3 hónapos, próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetésnek nincs következménye a honosításra. Ha azonban a büntetés meghaladja a 3 hónapot, az állampolgárság iránti kérelem mindaddig nem lesz sikeres, amíg a büntetést le nem töltötték vagy meg nem szüntetik.
A honosítás akkor sem lehetséges, ha a börtönbüntetést nem függesztették fel, hanem azt le kell tölteni. Ebben az esetben is meg kell várnia, amíg a bűncselekményt tisztázzák, mielőtt kérelmezné.
Hogyan befolyásolják a korábbi ítéletek a honosítási eljárást?
A korábbi elítélések döntő hatással vannak a honosítási eljárásra, ha azok az StAG 10. § (1) bekezdésének 5. pontja szerinti jogellenes büntetések, és meghaladják a 12a. §-ban meghatározott 90 napi büntetés vagy 3 hónap próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés követelményét.
Ebben az esetben a honosítási hatóságnak kell eldöntenie, hogy milyen magasan lépte át a küszöböt, és mikor történt a korábbi elítélés.
Ha a korábbi elítélések a Németországban való jogszerű tartózkodás 8 évén belül történtek, akkor ez az integráció szempontjából hátrányosabb, és nagyobb súlyt kap, mint ha a korábbi elítélések a németországi tartózkodás időszakát megelőző években történtek.
Korábbi ítéletek megváltása
Ha egy korábbi ítélet óta több év telt el, felmerül a kérdés, hogy mikor törölték az ítéletet, és mikor jogosult arra, hogy az ítéletet töröljék a szövetségi központi bűnügyi nyilvántartásból. A szövetségi központi nyilvántartásról szóló törvény pontos iránymutatásokat tartalmaz.
Visszavásárlási időszak 5 év után a BZRG 46. §-a szerint
A visszafizetési időszak az adott korábbi ítélet összegétől függ. Ezt a BZRG 46. §-a írja elő. Megkülönböztetünk 5 éves, 10 éves, 15 éves és 20 éves törlesztési időszakot.
A 90 napidíjnál kisebb összegű pénzbírságok esetében 5 év elteltével van megváltási időszak, ha a korábbi elítélésen kívül nem szerepel a bűnügyi nyilvántartásban szabadságvesztés, fiatalkorúakra vonatkozó büntetés és elzárás.
Egy korábbi ítéletet 5 év elteltével szintén el lehet törölni, ha az 3 hónapnál rövidebb börtönbüntetés vagy bűnügyi elzárás, és nem követtek el más bűncselekményt. Ezenkívül egy korábbi elítélés 5 év elteltével törölhető a szövetségi központi bűnügyi nyilvántartásból, ha az egy évnél rövidebb fiatalkorúak elítéléséről van szó.
Korábbi ítéletek törlése 10 év elteltével
A 90 napidíjat meghaladó pénzbírságok, a 90 napidíjat meg nem haladó pénzbírságok és a további szabadságvesztés vagy fiatalkorúakra kiszabott büntetés, valamint a 3 hónapnál hosszabb, de egy évnél rövidebb szabadságvesztés vagy szabadságvesztés esetén 10 év elteltével van megváltási időszak, ha a büntetett előéletben nem szerepel további szabadságvesztés, szabadságvesztés vagy fiatalkorúakra kiszabott büntetés.
Ezen túlmenően a korábbi elítélés 10 év elteltével törölhető a szövetségi központi bűnügyi nyilvántartásból a 3 hónapnál rövidebb szabadságvesztés büntetés és a bűnügyi nyilvántartásban szereplő egyéb bejegyzések, valamint általában az egy évnél hosszabb fiatalkorúakra kiszabott büntetés esetén.
Korábbi ítéletek törlése 15 és 20 év elteltével
Több, 3 hónapnál hosszabb, de egy évnél rövidebb szabadságvesztéssel járó büntetés esetében 15 év után van megváltási időszak. A három hónapnál hosszabb, de egy évnél rövidebb szabadságvesztés esetén, ha fiatalkorúakra kiszabott büntetésről van szó, a megváltás szintén csak 15 év után lehetséges. Ugyanez vonatkozik az egy évnél hosszabb szabadságvesztés-büntetésre is, ha fiatalkorúakra kiszabott büntetésről van szó.
A StGB 174-180. vagy 182. §-a (szexuális visszaélés) szerinti bűncselekményekre 20 év eltörlési idő vonatkozik. Ebben az esetben a korábbi elítélés csak 20 év elteltével törölhető a szövetségi központi bűnügyi nyilvántartásból.
Általánosságban elmondható, hogy Szabadságvesztés vagy fiatalkorúakra kiszabott büntetés esetén a megváltási időszak meghosszabbodik a büntetés időtartamával. Ez 2 év szabadságvesztés büntetés esetén 17 év megváltási időszakot jelent. Az időszak mindig az első ítélettel kezdődik. Ha a szövetségi központi bűnügyi nyilvántartásban több bejegyzés is szerepel, az ítéletek csak akkor kerülnek törlésre, ha az összes ítélet törlési időszaka lejárt.
Visszavásárlás különleges esetekben a BZRG 49. §-a szerint
Különleges és nagyon ritka esetekben a Szövetségi Igazságügyi Hivatal által vezetett Szövetségi Központi Bűnügyi Nyilvántartás nyilvántartó hatósága a BZRG 49. §-ával összhangban kérelemre vagy hivatalból elrendelheti a törlést a BZRG 46. §-ával ellentétben, ha a végrehajtás befejeződött és ez nem ellentétes a közérdekkel.
E végzés ellen a BZRG 49. § (3) bekezdése alapján lehet fellebbezést benyújtani. Ha a nyilvántartó hatóság nem ad helyt a fellebbezésnek, a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium dönt az ügyben.
A BZRG 49. §-a szerinti elrendelésnél döntő szempont, hogy a büntetés végrehajtása már befejeződött, és a közérdek nem kerül veszélybe. Ha mindkettő fennáll, a kérelmezőnek lehetősége van arra, hogy a BZRG 49. §-a alapján kérje a büntetés eltörlését.
A visszaváltás ezen lehetőségével az esetek talán 1 százalékában élnek. Például olyan fiatalok esetében, akik a rendőrségnél szeretnének karriert kezdeni, és akiknek korábbi büntetésüket már letöltötték, és nem ellentétes a közérdekkel, hogy megtagadják ezektől a fiataloktól a rendőri karrierhez való hozzáférést.
Kivételek a de minimis határérték túllépése esetén
A büntetett előélet ellenére történő honosítás esetében bizonyos esetekben vannak olyan kivételes helyzetek, amelyek meghaladják az StAG 12a. szakaszának követelményeit. Ilyenkor az úgynevezett de minimis határérték túllépéséről van szó. Ilyen esetekben a honosítási hatóságoknak ilyenkor az a feladatuk, hogy mérlegeljék, mennyire súlyosak a korábbi ítéletek, és ennek megfelelően döntsenek a korábbi ítélet ellenére történő honosításról.
Több korábbi ítélet indoklása
Vannak olyan esetek, amikor több 30 napidíjas elítélés összeadódik, és a StAG 12a. §-ban meghatározott 90 napidíjas de minimis határértéket túllépik. Ugyanez vonatkozik a 3 hónapos szabadságvesztés de minimis határára is.
Ha ezeket a határértékeket túllépik, a honosítási hatóság mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy a kérelmezőt a büntetett előélet ellenére is be lehet-e honosítani.
Milyen mérlegelési alapjai vannak a túllépéseknek?
Amikor a honosítási hatóságok döntenek és mérlegelik a túlzásokat, különböző mérlegelési alapokat akarnak figyelembe venni.
Fontos tényező a korábban elkövetett bűncselekmények súlyossága. Minél súlyosabb a korábbi elítélés, annál bonyolultabb érvelni a honosítás lehetősége mellett, ha azt túllépik.
Egy másik tényező az a kérdés, hogy a korábbi elítélés a Németországban való jogszerű tartózkodás 8 évén belül történt-e (ami nagyon fontos a honosítás szempontjából) vagy a németországi tartózkodás előtt.
A külföldön elkövetett bűncselekmények szintén szerepelnek a szövetségi központi bűnügyi nyilvántartásban, és a honosítás nem működik (a büntetés súlyosságától/előzetes elítéléstől függően).
A honosítási hatóságok számára annak megítélésekor, hogy egy személy túllépte-e a határértéket, az a döntő tényező, hogy ez mikor káros az integrációra, és mikor nem.
Ilyen esetekben befolyással bírhat, ha bizonyítani tudja, hogy különleges integrációs teljesítményt tud felmutatni, amikor a hatóságok mérlegelési jogkörben döntenek. Ilyen lehet például az önkéntes munka vagy a C1-C2 nyelvvizsga bizonyítvány.
Honosítási eljárás a korábbi ítélet ellenére
A többi honosításhoz hasonlóan a büntetett előélet ellenére történő honosításnak is van egy bizonyos eljárása. Ez az eljárás mindig ugyanaz, és fontos betartani. Ha betartja és ellenőrzi ezeket az eljárásokat, a honosítása a büntetett előélet ellenére is megtörténik.
Honosítási eljárás a korábbi ítélet ellenére történő honosításhoz
Mielőtt a korábbi ítélet ellenére honosítási kérelmet nyújt be, feltétlenül ellenőrizze, hogy a korábbi ítéletet tartalmazó kérelem egyáltalán elfogadható-e, vagy a korábbi ítélet törölhető. Ennek ellenőrzése nélkül azt kockáztatja, hogy engedély nélkül nyújtja be a kérelmet, aminek semmi értelme, és csak bajt okoz.
Miután ez a kérdés tisztázódott, nagyon alaposan ellenőrizni kell a honosítás követelményeit.
Ezért a következő dolgokat kell ellenőriznie:
Tud-e 8 éves jogszerű tartózkodási időt igazolni, vagy ha rövidebb időszakot tud igazolni, akkor 7 év, 6 év vagy 3 év után tud-e jogszerű tartózkodási időt igazolni?
Van B1 nyelvvizsga-bizonyítványa?
Átment a honosítási teszten?
Aláírta a hűségnyilatkozatot?
Rendelkezik-e minden olyan bizonyítékkal, amely szükséges ahhoz, hogy biztosítsa a megélhetését önnek és családjának?
Tisztázódott a személyazonossága?
Miután minden pontot tisztáztak és kitöltöttek, valamint kitöltötték a honosítási kérelem nyomtatványát, következik a következő lépés. Ön benyújthatja honosítási dokumentumait.
A honosítási hatóságok most megvizsgálják a dokumentumokat. Szükség esetén Ön mulasztási keres etet nyújthat be (ha a hatóságok 12 hétig nem dolgozták fel a kérelmét). Végül megkapja a pozitív eredményt, és honosítják.
A hatóságok fellépése a honosítás során a korábbi elítélés ellenére
Ha a korábbi elítélés kevesebb, mint 90 napidíj vagy 3 hónapnál kevesebb szabadságvesztés, akkor ez nem indokolja a honosítás megtagadását. Ugyanez vonatkozik az egy évnél rövidebb fiatalkorúakra kiszabott büntetésre is.
Ha Ön túllépi ezt a határt, a hatóságok belátása szerint dönthetnek arról, hogy a korábbi ítélet ellenére a honosítása megtörténik-e vagy sem. A korábbi elítélés ennek megfelelően nagyobb hatással van a honosításra és a hatóságok intézkedéseire. A legjobb esetben egyáltalán nincs büntetett előélete, ebben az esetben egyáltalán nem kell aggódnia emiatt!
Összefoglaló:
A büntetett előélet ellenére történő honosítás témája rendkívül összetett és sokrétű. A legfontosabb pontokat itt foglaltuk össze az Ön számára:
- Ha Ön az StAG 10. § (1) bekezdésének 5. pontja szerinti jogellenes bűncselekményt követ el, a honosítás a büntetés mértékétől függően a korábbi elítélés ellenére sem fog működni.
- Az StAG 12a. szakasza meghatározza, hogy a korábbi ítéletek értékelésekor mely de minimis küszöbértékek alkalmazandók, és melyek nem.
- A kisebb súlyú bűncselekmények 3 évnél kevesebb szabadságvesztéssel vagy 90 napidíjnál kisebb pénzbírsággal büntetendők.
- A de minimis határérték túllépése esetén a honosítási hatóságok mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy a honosítás sikeres-e vagy sem.
- A honosítási hatóságok értékelését pozitívan befolyásolhatja, ha Ön különleges beilleszkedési teljesítményt tud felmutatni.
- A BZRG 46. szakasza meghatározza, hogy hány év elteltével törölhető a büntetett előélet a szövetségi központi bűnügyi nyilvántartásból.
- A BZRG 46. szakasza szerinti visszaváltási időszakok felosztásakor különbséget tesznek az 5 év, 10 év, 15 év és 20 év utáni visszaváltási időszakok között. A megváltási időszak hossza a korábbi elítélés súlyosságától függ. Példa: 2 év szabadságvesztés 17 éves törlesztési időszakot eredményez.
Még mindig kérdései vannak a büntetett előélet ellenére történő honosítással kapcsolatban?
GYIK - A legfontosabb kérdések és válaszok a büntetett előélet ellenére történő honosításról:
Igen, a honosítás korábbi elítélése ellenére is lehetséges, ha az Ön korábbi elítélése nem haladja meg a StAG 12a. §-a szerinti de minimis határértéket. Több korábbi ítéletet összeadnak. Ezért is fontos, hogy a korábbi ítéletek összeadásakor ne lépje túl ezt a határt.
A 90 napidíjnál kisebb pénzbüntetés vagy 3 hónapnál rövidebb egyszeri börtönbüntetés esetén semmi sem áll a honosítás útjában. Ha ezt a de minimis határértéket túllépik, a honosítási hatóság mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy a korábbi elítélés ellenére kérhető-e a honosítás.
A korábbi elítélés ellenére történő honosításra vonatkozó iránymutatás a 90 napi kulcs és 3 hónap szabadságvesztés de minimis határértéke. Az e feletti értékek vagy a honosítási hatóságok mérlegelési jogkörébe tartoznak, vagy pedig lehetetlenné teszik a honosítást korábbi elítéléssel.
A honosítási eljárás során a honosítási hatóságok ellenőrzik, hogy a honosításért folyamodó megfelel-e a honosítási követelményeknek, és a StAG 10. szakaszának rendelkezései szerint német állampolgárrá válhat-e. A honosítás feltételei: 8 év után jogszerű tartózkodási engedély, aláírt hűségnyilatkozat, sikeres honosítási teszt, a személyazonosság tisztázása, a megélhetés igazolása, B1 nyelvvizsga bizonyítvány és a kitöltött honosítási kérelem.
A BZRG 46. szakasza leírja, hogy hány év elteltével törölhető vagy törölhető egy korábbi ítélet a szövetségi központi bűnügyi nyilvántartásból. Különbséget tesznek 5 év, 10 év, 15 év és 20 év között. Az adott törlési időszak a korábbi ítélet súlyosságától függ. Például egy 2 év börtönbüntetéssel járó elítélés a BZRG 46. §-a szerint 17 év után eredményezi a törlés lehetőségét.
