Mit jelent az AufenthG 28. § (2) bekezdése?
A tartózkodási törvény 28. szakaszának (2) bekezdése szerinti, a német állampolgárokkal való családegyesítésre vonatkozó tartózkodási engedély a német migrációs politika egyik központi pillérét képezi, mivel a család egységének védelmére és előmozdítására összpontosít. Konkrétan ez a bekezdés lehetővé teszi, hogy a német állampolgársággal vagy bizonyos tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek házastársai és kiskorú gyermekei bizonyos feltételek mellett tartózkodási engedélyt kapjanak. Ennek célja, hogy megkönnyítse a családdal kapcsolatos migrációt, és lehetőséget biztosítson a családok együttélésére.
A tartózkodási törvény más szakaszaival ellentétben, amelyek olyan témákkal foglalkoznak, mint a munkamigráció, a tanulás vagy a tartózkodás humanitárius okai, a 28. szakasz (2) bekezdése kifejezetten a családegyesítésre összpontosít.
Míg például az AufenthG 16. §-a a tanulmányok vagy nyelvtanfolyamok megkezdésének feltételeit szabályozza, és az AufenthG 20. §-a a kutatók beutazásával és tartózkodásával foglalkozik, a 28. § (2) bekezdése kifejezetten a családtagok azon jogával foglalkozik, hogy Németországban élő rokonaikhoz csatlakozhassanak.
Ez a megkülönböztetés azért fontos, mert azt mutatja, hogy a jogalkotó a családi kohéziót különálló, a migrációs jogszabályokon belül védelemre érdemes területnek tekinti. A tartózkodási törvény 28. szakaszának (2) bekezdése tehát olyan hidat jelent, amely nemcsak a jogi, hanem a társadalmi integrációt is elősegíti azáltal, hogy megteremti a családok együttélésének feltételeit. Ez a rendelkezés egyértelmű jelzése annak, hogy Németország elismeri és támogatja a családi kötelékek fontosságát.
Ki kérheti a 28. § (2) bekezdés alkalmazását?
Az AufenthG 28. § (2) bekezdése szerinti tartózkodási engedély kérelmezésének lehetősége a Németországban élő személyekkel szoros családi kapcsolatban álló személyek meghatározott csoportjaira van szabva. Alapvetően a következők érvényesek: A személyeknek rendelkezniük kell az AufenthG 28. § (1) bekezdésével, és teljesíteniük kell az AufenthG 5. § (2) bekezdés 1. mondatában és 2. mondatában foglalt követelményeket. A célcsoport a következőkből áll
- Házastársak: Németországban élő személlyel házasságban vagy családi élettársi kapcsolatban élő személyek, függetlenül attól, hogy német állampolgárok vagy állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek.
- Kiskorúak, nem házas gyermekek: 18 év alatti, házastárs nélküli gyermekek, akiknek szülei Németországban élnek.
- Személyes felügyeleti joggal rendelkező szülő: kiskorú, nem házas német gyermek szülője, aki egyedüli vagy közös felügyeleti joggal rendelkezik.
Az olyan különleges csoportok, mint a magasan képzett munkavállalók vagy az önálló vállalkozók esetében olyan kiigazított szabályok alkalmazandók, amelyek megkönnyítik a családegyesítést:
- Magasan képzett munkavállalók és az EU kék kártya birtokosai: Ezek a csoportok egyszerűsített eljárásokban és követelményekben részesülnek családtagjaik Németországba hozatalával kapcsolatban.
- Önfoglalkoztatók: Bizonyítaniuk kell gazdasági életképességüket és családjuk gazdasági életképességét.
Ki kérheti a 28. § (2) bekezdés alkalmazását?
Az AufenthG 28. § (2) bekezdése szerinti tartózkodási engedély kérelmezésének lehetősége a Németországban élő személyekkel szoros családi kapcsolatban álló személyek meghatározott csoportjaira van szabva. Alapvetően a következők érvényesek: A személyeknek rendelkezniük kell az AufenthG 28. § (1) bekezdésével, és teljesíteniük kell az AufenthG 5. § (2) bekezdés 1. mondatában és 2. mondatában foglalt követelményeket. A célcsoport a következőkből áll
- Házastársak: Németországban élő személlyel házasságban vagy családi élettársi kapcsolatban élő személyek, függetlenül attól, hogy német állampolgárok vagy állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek.
- Kiskorúak, nem házas gyermekek: 18 év alatti, házastárs nélküli gyermekek, akiknek szülei Németországban élnek.
- Személyes felügyeleti joggal rendelkező szülő: kiskorú, nem házas német gyermek szülője, aki egyedüli vagy közös felügyeleti joggal rendelkezik.
Az olyan különleges csoportok, mint a magasan képzett munkavállalók vagy az önálló vállalkozók esetében olyan kiigazított szabályok alkalmazandók, amelyek megkönnyítik a családegyesítést:
- Magasan képzett munkavállalók és az EU kék kártya birtokosai: Ezek a csoportok egyszerűsített eljárásokban és követelményekben részesülnek családtagjaik Németországba hozatalával kapcsolatban.
- Önfoglalkoztatók: Bizonyítaniuk kell gazdasági életképességüket és családjuk gazdasági életképességét.
A § 28 Abs.2 AufenthG szerinti honosítás?
Az AufenthG 28. § (2) bekezdésének követelményei
A 28. § (2) bekezdése szerinti sikeres pályázat feltétele az integrációval és a pénzügyi függetlenséggel kapcsolatos bizonyos kritériumok teljesítése. Az AufenthG 28. § (2) bekezdése szerint fontos követelmény a letelepedési engedély feltételeinek teljesítése a tartózkodási törvény 9. § (2) bekezdésének 1. mondata, 2. mondata, 3. mondata, 4. mondata és 5. mondata szerint:
Általános követelmények:
- Elegendő élettér: Fontos tényező a megfelelő élettér biztosítása a család számára.
- Pénzügyi biztonság: A kérelmezőknek bizonyítaniuk kell, hogy a család megélhetése állami támogatás nélkül is biztosított.
- Nyelvtudás: A kommunikáció és a beilleszkedés megkönnyítése érdekében elegendő német nyelvtudás (általában A1 szintű) szükséges.
Célcsoportonkénti egyedi követelmények:
- Német állampolgárságú házastársak esetében az AufenthG 28. § (1) bekezdés 1. pontja szerint:
- Bizonyos esetekben a házasság időtartamának igazolása/az, hogy Ön családi élettársi kapcsolatban él.
- Nincs konkrét jövedelemhatár, de a megélhetést igazolni kell.
- Kiskorú gyermekek esetében § 28 Para. 1 No. 2 AufenthG:
- Családi hovatartozás igazolása
- Bizonyos életkor alatt nem szükséges nyelvtudás
- A személyes gondoskodást nyújtó szülők számára § 28 Abs. 1 No. 3 AufenthG:
- Letétkezelési dokumentumok
- A gyermek eltartásához szükséges anyagi fedezet igazolása
- A tartózkodási törvény 31. és 34. §-ában találja azokat a feltételeket, amelyek szerint az AufenthG 28. §-a kiterjeszthető a személyes gondoskodásra vonatkozó tartózkodási engedéllyel rendelkező szülőkre, ha a gyermek oktatásban részesül.
A konkrét követelmények az adott helyzettől függően változnak, és további dokumentációt is tartalmazhatnak. A szabályozás célja a német társadalomba való sikeres beilleszkedés biztosítása, ugyanakkor az, hogy a befogadó családok ne legyenek anyagilag túlterhelve.
Felhívjuk figyelmét, hogy bizonyítania kell, hogy nem áll érdekében a kitoloncolás.
Lépésről-lépésre útmutató: Hogyan kell a 28. § (2) bekezdését alkalmazni?
Az AufenthG 28. § (2) bekezdése szerinti tartózkodási engedély kérelmezésének folyamata bonyolultnak tűnhet. Ezzel a részletes útmutatóval szeretnénk a folyamatot a lehető legvilágosabbá és érthetőbbé tenni.
1. lépés: A dokumentumok előkészítése
Először is fontos, hogy összegyűjtse az összes szükséges dokumentumot. Ezek a következők
- Érvényes útlevél
- Aktuális útlevélképek
- Házassági anyakönyvi kivonat vagy születési anyakönyvi kivonat a gyermekek esetében
- Német nyelvtudás igazolása (házastársak esetében legalább A1 szintű)
- Elegendő lakótér és pénzügyi eszközök meglétének igazolása
- Ha szükséges: a felügyeleti jog igazolása
2. lépés: Alkalmazás
Kérjük, nyújtsa be tartózkodási engedély iránti kérelmét az illetékes bevándorlási hivatalhoz. Ez attól függően változhat, hogy hol él. Célszerű előre időpontot egyeztetni telefonon vagy online.
3. lépés: Személyes interjú
Rendszerint személyes meghallgatásra van szükség a külföldiek nyilvántartási hivatalában. Az összes összegyűjtött dokumentumot magával kell hoznia. Készüljön fel arra, hogy válaszoljon a családi helyzetére, a németországi életkörülményeire és a beilleszkedési törekvéseire vonatkozó kérdésekre.
4. lépés: Feldolgozás és döntés
Jelentkezését az interjú után dolgozzuk fel. Az időtartam az ügy összetettségétől és a hatóság munkaterhelésétől függően változhat. Ezt követően értesítést kap arról, hogy kérelmét jóváhagyták-e.
Tippek a sikeres jelentkezési folyamathoz:
- Korai felkészülés: Kezdje el minél korábban összegyűjteni az összes szükséges dokumentumot.
- A dokumentumok teljessége: Győződjön meg arról, hogy minden dokumentum naprakész, hiánytalan és az előírt formában van.
- Nyelvtudás: Folyamatosan fejlessze német nyelvtudását, mivel ez a beilleszkedés és így a jelentkezési folyamat alapvető része.
- Használja a tanácsadást: Fontolja meg, hogy ügyvéd vagy tanácsadó központ segítségét kéri, különösen, ha bizonytalan vagy konkrét kérdései vannak.
Ha követi ezeket a lépéseket és jól felkészül, megnöveli az esélyét arra, hogy pozitív döntést kapjon, és megalapozza a családjával közös életét Németországban.
A 28. § (2) bekezdésével való együttélés: Előnyök és hátrányok
Ha Ön az AufenthG 28. §-a szerinti tartózkodási engedéllyel rendelkezik, több dolog is megváltozik az Ön számára. Az előnyök közé tartozik a könnyebb családegyesítés, és ezzel a tartózkodási joggal esélye van a hosszú távú németországi perspektívára, valamint a könnyebb út a honosításhoz. Ennek oka, hogy Ön már a tartózkodási engedélyével is megfelel a honosítás számos feltételének. Ezáltal megspórolja a dokumentumok megszervezését, és felgyorsítja a német állampolgárság megszerzésének folyamatát.
A tartózkodási engedély előnyei:
- Családegyesítés Németországban az AufenthG 29. § (1) bekezdés 1. mondata vagy az AufenthG 30. § (1) bekezdése szerint: Lehetővé teszi a családtagok számára, hogy együtt éljenek és közösen építsenek jövőt Németországban.
- A munkaerőpiachoz való hozzáférés: Lehetővé teszi a jogosultak számára, hogy munkát vállaljanak, ami hozzájárul a pénzügyi függetlenséghez és az integrációhoz.
- Integrációs tanfolyamokon való részvétel: A nyelvi és kulturális integráció elősegítése államilag támogatott tanfolyamokon keresztül.
- Hosszú távú perspektíva: szilárd alapot teremt az állandó tartózkodáshoz és a honosítás lehetőségéhez.
Lehetséges hátrányok vagy korlátozások:
- Nyelvi követelmények: A német nyelv elsajátítása egyesek számára kihívást jelenthet.
- Bürokratikus erőfeszítés: A pályázati eljárás hosszadalmasnak és bonyolultnak tűnhet.
- Függés a fő tartózkodási engedéllyel rendelkező személytől: A tartózkodási engedélyt gyakran a fő tartózkodási engedéllyel rendelkező családtag státuszához kötik.
A 28. § (2) bekezdése szerinti honosítás: A német állampolgársághoz vezető út
A 28. § (2) bekezdése szerinti tartózkodási engedéllyel rendelkezőknek lehetőségük van a német állampolgárság kérelmezésére. Ehhez azonban szükséges:
- Az általános honosítási követelmények teljesítése: Ezek közé tartozik többek között a megfelelő német nyelvtudás, a szociális segély nélküli megélhetés igazolása és az általában nyolcéves tartózkodási idő.
- Különlegességek: A 28. szakasz (2) bekezdésének birtokosai számára a szükséges tartózkodási idő bizonyos körülmények között lerövidíthető, különösen, ha házasság vagy leszármazás révén szoros kapcsolatot tudnak igazolni Németországgal.
Mi történik válás vagy különválás esetén?
A 28. szakasz (2) bekezdése szerinti tartózkodási engedély általában a családi kohézióhoz kapcsolódik. A válás vagy különélés ezért következményekkel járhat:
- A további tartózkodási engedély vizsgálata: Az illetékes bevándorlási hatóság megvizsgálja, hogy teljesülnek-e az önálló tartózkodási engedély feltételei.
- A tartózkodási engedély lehetséges meghosszabbítása: Egyes esetekben a tartózkodási engedélyt a különélés ellenére is meg lehet hosszabbítani, különösen, ha a hosszú távú németországi tartózkodás vagy a közös gyermekek jóléte kerül figyelembe vételre.
- Jogi tanácsadás: Az érintetteknek azt tanácsoljuk, hogy kérjenek jogi tanácsot helyzetük és lehetséges lehetőségeik tisztázása érdekében.
Ez az áttekintés azt mutatja, hogy a 28. szakasz (2) bekezdése szerinti tartózkodási engedély számos lehetőséget nyit meg, ugyanakkor bizonyos követelményeket és potenciális kihívásokat is magával hoz. Fontos, hogy idejekorán tájékozódjon jogairól és kötelezettségeiről, és szükség esetén kérjen szakmai segítséget.
Következtetés
A tartózkodási törvény 28. szakaszának (2) bekezdése alapvető alapot biztosít a németországi családegyesítéshez, mivel a német állampolgárok és bizonyos tartózkodási engedéllyel rendelkezők házastársai és kiskorú gyermekei számára kilátásba helyezi az együttélést Németországban. A tartózkodási engedély előnyei a munkavállalás lehetőségétől az integrációs tanfolyamokon való részvételig terjednek, ami jelentősen támogatja a társadalmi és szakmai integrációt. Ugyanakkor a kérelmezési folyamat és a nyelvi követelmények olyan kihívásokat jelentenek, amelyeket nem szabad alábecsülni.
A honosítás mint következő lépés további lehetőségeket nyit meg, de bizonyos feltételek teljesítését igényli.
Olyan események esetén, mint a válás vagy a különélés, nagyon fontos, hogy tisztában legyen a tartózkodási engedélyre gyakorolt hatásokkal, és szükség esetén időben tegyen intézkedéseket a németországi tartózkodás biztosítása érdekében. Tekintettel a jogi rendelkezések összetettségére és a kérelmezők körülményeinek egyéni különbségeire, tanácsos szakavatott ügyvédtől tanácsot kérni. A professzionális jogi tanácsadás nemcsak a megválaszolatlan kérdések tisztázásában segíthet, hanem a kérelmezési folyamat során felmerülő esetleges buktatókat is elkerülheti, és növelheti a sikeres kérelem esélyeit.
Még mindig vannak kérdései?
GYIK - Gyakran ismételt kérdések az AufenthG 28. § (2) bekezdésével kapcsolatban
A letelepedési engedélyhez általában a Közös Európai Referenciakeret B1 szintű német nyelvtudás igazolása szükséges. Vannak azonban kivételek, például olyan személyek esetében, akik egészségügyi okokból vagy életkoruk miatt nem képesek teljesíteni a nyelvi követelményeket. A 28. szakasz (2) bekezdésével összefüggésben a családegyesítéshez bizonyos körülmények között alacsonyabb nyelvtudás is elfogadható. Itt egyéni tanácsadás ajánlott.
A 28. szakasz (2) bekezdése szerinti tartózkodási engedély megszerzéséhez a házastársaknak általában igazolniuk kell a német nyelv alapfokú ismeretét. Kivételt képeznek például az EU kék kártya birtokosok, kutatók és magasan képzett munkavállalók házastársai. Kivételt képezhetnek azok az esetek is, amikor a házastárs egy uniós országból származik vagy már magas szintű integrációt ért el Németországban.
§ 28. § (2) A tartózkodási törvény elsősorban a házastársakkal és kiskorú gyermekekkel történő családegyesítésre vonatkozik. A tartózkodási törvényen belül az élettársakkal történő családegyesítésre vonatkozóan más rendelkezések is léteznek. A nem házastársi kapcsolatban élő élettársak bizonyos körülmények között kérhetnek tartózkodási engedélyt családegyesítés céljából, de ez nem tartozik közvetlenül a 28. § (2) bekezdésének hatálya alá.
A feldolgozási idő változó lehet, és különböző tényezőktől függ, például a külföldiekkel foglalkozó hatóság kapacitáskihasználtságától, a benyújtott dokumentumok teljességétől és az egyedi ügy összetettségétől. Általánosságban elmondható, hogy a kérelmezőknek több héttől néhány hónapig terjedő feldolgozási idővel kell számolniuk. A késedelmek elkerülése érdekében ajánlatos a kérelmet a lehető legkorábban benyújtani, és az összes szükséges dokumentumot hiánytalanul benyújtani.
Az illetékes idegenrendészeti hatóság általában lehetőséget biztosít arra, hogy a kérelem állásáról telefonon vagy e-mailben érdeklődjön. Egyes hatóságok online portálokat is üzemeltetnek, ahol ellenőrizheti a feldolgozás státuszát. Fontos, hogy a kérelem benyújtásakor minden lényeges elérhetőséget megadjon, és biztosítsa, hogy kérdés esetén elérhető legyen.
Ezek a GYIK első áttekintést nyújtanak az AufenthG 28. § (2) bekezdésével kapcsolatban gyakran felmerülő kérdésekről. Átfogó tanácsadásért és az egyes kérdésekre adott válaszokért azonban javasoljuk, hogy forduljon szakosodott ügyvédhez vagy tanácsadó központhoz.
