Mi áll a turbó honosítás mögött?
A turbó honosítás 2024 júniusában lépett hatályba az állampolgársági törvény reformjának részeként. A törvény lehetővé teszi, hogy a különösen jól beilleszkedett migránsoka szokásos öt év helyett már három év utánkérvényezhessék a német állampolgárságot.
A követelmények a következők:
- C1 szintű német nyelvtudás
- Legalább három éve jogszerűen tartózkodik Németországban
- Különleges integrációs eredmények igazolása (pl. önkéntes munka)
- Minden egyéb szabályos követelmény teljesítése (pl. biztos megélhetés, büntetlen előélet, beilleszkedési teszt, személyazonosság igazolása, a szabad és demokratikus alaprend iránti elkötelezettség).
Miért kellene három év után eltörölni a honosítást?
A turbó honosítást Olaf Scholz (SPD) kormánya alatt vezették be. A 2025 márciusa óta hivatalban lévő új szövetségi kormány koalíciós megállapodásában a CDU/CSU és az SPD a menekültügyi és migrációs jog számos módosításáról állapodott meg.
Ez magában foglalja a családegyesítés kétéves felfüggesztését is a kiegészítő védelemben részesülők esetében (a törvény 2025. július 24-én lépett hatályba). De a turbó honosítás három év utáni eltörlését is.
A törvénytervezet azzal indokolja a döntést, hogy a német társadalomba való sikeres és fenntartható beilleszkedéshez három évnél több időre van szükség. Szó szerint kimondja:
"A helyi életkörülményekbe való fenntartható integráció időbe telik. A honosításhoz szükséges ötéves előzetes tartózkodási időszak kellően figyelembe veszi ezt."
Ez azt jelenti, hogy a három év utáni rövidített honosítási időszakot eltörlik. Az öt év utáni honosítás megmarad - csakúgy, mint a kettős állampolgárság lehetősége.
Rekordév ellenére: alig élt valaki a turbó honosítás lehetőségével
2024-ben a németországi honosítások száma rekordot döntött: 291 955 személy kapott német útlevelet, ami 46%-os növekedést jelent az előző évhez képest, és a felmérés 2000-es kezdete óta a legmagasabb érték.
Ez a növekedés valószínűleg elsősorban az állampolgársági törvény reformjának köszönhető, amely egyes helyeken megkönnyítette a honosítást. Mindazonáltal a turbó honosítás lehetőségével ritkán éltek.
Berlin jelentette messze a legtöbb esetet (382), majd Bajorország következik 78-mal, Rajna-vidék-Pfalz 20, Baden-Württemberg 16, Hessen és Alsó-Szászország egyenként négy, Hamburg öt, Türingia "kevesebb mint három", Brandenburg egy, Bréma pedig egy sem. Szászországból és Szász-Anhaltból is csak elszigetelt eseteket jelentettek.
Mikor fogadják el a törvényt? És mikor lép hatályba?
A Bundestag 2025. június 27-én vitatta meg először a törvényt. Jelenleg a bizottságok tárgyalják. A Bundesrat már jóváhagyta. Általánosan várható, hogy a törvényt a Bundestag szeptember elején vagy közepén fogadja el.
Tájékoztatásul: A nyári szünet utáni első ülésszak szeptember 8-án kezdődik, azelső találkozót szeptember 10-én tartják. A törvénytervezet azonban még nem szerepel a napirenden. Döntés tehát legkorábban az ülésszak második hetében, szeptember 15-én várható.
A zárószavazást követően a törvény a Szövetségi Jogi Közlönyben való kihirdetését követően lép hatályba. A tapasztalat azt mutatja, hogy ez néhány napot, de akár több hetet is igénybe vehet.
Mennyire valószínű a megszüntetés?
A törvény elfogadásához a Bundestag egyszerű többsége szükséges. Ez azt jelenti, hogy a jelenlévő képviselők között több támogató szavazatnak kell lennie , mint ellenszavazatnak. A tartózkodás nem számít.
Értékelésünk: Nagyon valószínű, hogy a törvényt a többség elfogadja, és eltörlik a turbó honosítást.
A CDU/CSU (208 mandátum) és az AfD (151 mandátum) már jelezte egyetértését. Az SPD (120 mandátum) valószínűleg szintén megszavazza a tervezetet. Ezzel szemben a Die Linke (64 mandátum) és a Bündnis 90/Die Grünen (85 mandátum) ellenzi a megszüntetést.
A honosítási kérelem benyújtása előtt számos érdekelt fél számára felmerül a jövedelem kérdése. Van-e pontos követelmény, és pontosan mire kell figyelni az adatszolgáltatás során? Ez a blogcikk áttekintést ad arról, hogy milyen kritériumok fontosak a jövedelemmel kapcsolatban, és miért fontos az összeg...
Mi történik a már benyújtott pályázatokkal?
Amíg a jelenlegi jogi helyzet érvényesül, addig a pályázatokat továbbra is a hároméves szabály szerint lehet benyújtani. De mi történik, ha a kérelem feldolgozása közben változik a jogszabály?
Ezattól függ, hogy a törvény rendelkezik-e átmeneti rendelkezésről -jelenlegháromlehetőség van:
- Határozat a törvény hatálybalépése előtt: Ha egy kérelmet a határidő lejárta előtt véglegesen elbírálnak, a korábbi jogi helyzetet kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a honosításra a hároméves szabály szerint kerülhet sor - még akkor is, ha röviddel ezután új rendelet lép hatályba.
- Hatálybalépés utáni döntés - átmeneti szabályozással: A jogalkotó a törvényben előírhatja, hogy a hatályba lépés előtt benyújtott kérelmeket továbbra is a régi szabály szerint vizsgálják. Ebben az esetben a folyamatban lévő eljárásokat nem érintené a jogszabályváltozás.
- Hatálybalépést követő határozat - átmeneti rendelkezés nélkül: Ha a törvény nem tartalmaz átmeneti rendelkezést, az új jogi helyzetet a hatálybalépés napjától kell alkalmazni. A jelenlegi kérelmek akkor elutasításra kerülnek, ha a kérelmező öt évnél rövidebb ideje él Németországban - még akkor is, ha a korábbi hároméves szabály valamennyi követelményét teljesíti.
Lesz-e átmeneti intézkedés?
Most pedig térjünk rá a talán legfontosabb kérdésre mindazok számára, akik már benyújtották honosítási kérelmüket, vagy még a törvénymódosítás előtt szeretnék azt megtenni: Lesz-e hatása a törvénynek a folyamatban lévő eljárásokra? Lesz-e átmeneti szabályozás?
Ez jelenleg nem világos. A jelenlegi törvénytervezet nem tartalmaz átmeneti rendelkezéseket. Ha ebben a formában fogadják el, akkor a jelenlegi kérelmeket is az új jogi helyzet szerint bírálnák el - és ezért esetleg elutasítanák.
A Bundestag első vitájában azonban az SPD, a Baloldal és a Zöldek képviselői átmeneti megoldás létrehozását sürgették. Hogy erre sor kerül-e és milyen formában, arról jelenleg a bizottságokban folynak a tárgyalások.
Milyen volt a múltban?
A koalíciós megállapodásban a jelenlegi szövetségi kormány több szigorító intézkedésről állapodott meg a menekültügyi és migrációs jog területén. Ilyen például a családegyesítés felfüggesztése a kiegészítő védelemre jogosult személyek esetében.
Ebben az esetben például a törvény nem rendelkezett átmeneti rendelkezésekről. Ez azt jelenti, hogy a már folyamatban lévő családegyesítési eljárásokat isfelfüggesztették a következő két évre.
Hogy a turbó honosítás esetében is hasonló lesz-e a helyzet, legkésőbb szeptemberben kiderül.
Következtetés: Mit tehetnek most a pályázók?
A jelenlegi helyzetben az úgynevezett mulasztási kereset(VwGO 75. §) fontos eszköz lehet. A mulasztási kereset akkor alkalmazható , ha egy hatóság három hónapon belül nem dönt egy kérelemről - és erre nincs elegendő ok.
Nem kényszeríti a hatóságokat arra, hogy pozitív döntést hozzanak, de legalább intézkedjenek. Ez növeli annak az esélyét, hogy a honosítási kérelemről továbbra is a régi jog szerint döntenek.
A mi tippünk:
- Gyorsan és hiánytalanul nyújtsa be (turbó) honosítási kérelmét, ha a követelmények teljesülnek.
- A hiányzó dokumentumokat haladéktalanul nyújtsa be.
- Ha több mint három hónapja várakozik, fontolja meg a mulasztási kereset benyújtását - ideális esetben ügyvédi segítséggel.
- Kövesse szorosan a jogalkotási folyamatot - különösen az esetleges átmeneti szabályozások tekintetében.
