Az EU menekültügyi reformja lehetővé teszi a befogadások ideiglenes leállítását
A jelenlegi állás szerint a német kormány 2026 végéig kérheti, hogy ne fogadjanak be több menedékkérőt más uniós országokból. Ez derül ki Magnus Brunner belügyi biztos elemzéséből, amelyet a Német Sajtóügynökség (dpa ) ismertetett.
A jogalap az uniós menekültügyi reform új szolidaritási mechanizmusa (CEAS). Azokra a tagállamokra vonatkozik, amelyek már sok menedékkérőt befogadtak. A nagy migrációs nyomással küzdő országok átmenetileg mentesülhetnek a további menedékkérők befogadására vonatkozó kötelezettség alól.
Az elemzés szerint Németország számíthat a már az országban tartózkodó menedékkérők magas számára - köztük sok olyanra, akikért az uniós szabályok (dublini rendelet) értelmében valójában más országok lennének felelősek.
A kivétel lehetősége szorosan kapcsolódik az európai menekültügyi rendszer reformjához. Ez 2026 nyarán lép hatályba, és számos új szabályt hoz a menedékkérők számára Németországban és az EU-ban.
Mit változtat a KEMR-reform a menekültek számára 2026-tól?
Az uniós menekültügyi reform - hivatalosan a Közös Európai Menekültügyi Rendszer (KEMR ) - célja, hogyegységes menekültügyi szabályokat hozzon létrevalamennyi tagállam számára. Az európai menekültügyi politika húsz év óta legnagyobb reformjának tekinthető.
A reform célja a menekültügyi eljárások felgyorsítása, a felelősség egyenletesebb elosztása a tagállamok között és az úgynevezett másodlagos migráció - azaz az EU-n belüli továbbutazás - visszaszorítása.
A legfontosabb változások 2026-tól áttekintve:
Regisztráció és biztonsági ellenőrzések az EU külső határain
A jövőben minden menedékkérőt regisztrálni kell az EU külső határainál történő érkezéskor. Ott ujjlenyomatokat, biometrikus adatokat és biztonsági ellenőrzéseket végeznek majd. Ezek az adatok egy közös uniós adatbázisba kerülnek, amelyet minden tagállam használni fog.
Gyorsabb menekültügyi eljárások
Aki olyan országból érkezik, ahol a védelem valószínűsége alacsony (pl. az EU-ban 20%-nál kisebb az elismerési arány), annak a jövőben gyorsított határátlépési eljáráson kell átesnie.
Ez az eljárás legfeljebb 12 hetet vehet igénybe, és az EU-ba való belépés előtt zajlik. Ha a menedékjog iránti kérelmet elutasítják, a személyt visszaküldik a származási országába, vagy - ha ez nem lehetséges - egy biztonságos harmadik országba.
Újdonság, hogy a menedékkérőket olyan biztonságos harmadik országokba is ki lehet toloncolni, amelyekhez korábban nem volt közvetlen kapcsolatuk.
Gyorsabb visszatérítés elutasítás esetén
A reform központi eleme a visszatérési politika megerősítése. Az EU biztosítani kívánja, hogy gyorsabban - szükség esetén az újonnan létrehozott uniós menekültügyi ügynökség vagy a Frontex európai határvédelmi ügynökség támogatásával - visszaküldjék azokat az embereket, akiknek a menedékkérelmét elutasították.
Az EU-n kívüli úgynevezett "visszatérési központok " is szóba kerültek. Azokat a védelmet kereső személyeket, akiknek a menedékkérelmét elutasították, ezekben a visszatérési központokban helyezik el, amíg vissza nem térhetnek származási országukba vagy egy biztonságos harmadik országba.
Szolidaritási mechanizmus
A jövőben minden uniós tagállamnak szolidaritási hozzájárulást kell majd fizetnie. Ez háromféleképpen történhet:
- azáltal, hogy menedékkérőket fogadnak be a súlyos terhekkel sújtott országokból
- pénzügyi hozzájárulások révén
- technikai segítségnyújtás révén, pl. regisztrációs vagy kitoloncolási személyzet révén
Az EU Bizottsága minden évben meghatározza az újraelosztásra vagy egyéb intézkedésekkel támogatandó személyek teljes számát. A tagállamok bizonyos feltételek mellett ideiglenesen mentesülhetnek e kötelezettségek alól - ahogyan ez most Németországban is történik.
Mikor kell Németországnak menedékkérőket befogadnia?
Németország és az EU a nemzetközi jog, az európai jog és a nemzeti jog alapján elvileg köteles menedéket vagy védelmet nyújtani a védelmet kérő személyeknek bizonyos feltételek mellett. Ez a kötelezettség több jogforrásból fakad:
- A menekültek jogállásáról szóló genfi egyezmény (1951): Védelem származás, vallás, politikai vélemény vagy társadalmi csoporthoz tartozás miatti üldöztetés esetén.
- Emberi jogok európai egyezménye (EJEE 3. cikk): A kitoloncolás tilalma, ha fennáll a kínzás, az embertelen bánásmód vagy az életveszély veszélye.
- Az EU Alapjogi Chartája (18. cikk): A menedékjog a CFR-nek megfelelően.
- Német alaptörvény (16a. cikk) és a menekültügyi törvény (AsylG): A tisztességes menekültügyi eljáráshoz való jog.
Ez azt jelenti, hogy mindenkinek, aki a német határon menedékjogot kér, alapvető joga van a tisztességes eljáráshoz. A hatóságoknak mindig eseti alapon kell megvizsgálniuk, hogy fennáll-e a védelemre való jogosultság.
Mikor utasíthatja el Németország a menedékjog iránti kérelmet?
A Dublin III rendelet jelenleg úgy rendelkezik, hogy a menekültügyi eljárásért az az uniós tagállam felelős, amelyben az adott személy először lépett európai földre, vagy ahol regisztrálták. Németország elutasíthatja a menedékkérőket , és visszaküldheti őket más uniós országokba, ha először ott regisztrálták őket, és a körülmények nem embertelenek.
Az új KEMR-reform részben megváltoztatja ezt a rendszert. A jövőben a szolidaritási mechanizmus minden uniós tagállamot arra kötelez majd , hogy egyenlő mértékben vegyen részt a menekültügyi eljárásokban - befogadás, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás révén. Emellett még szigorúbban fogják alkalmazni a menedékkérőnek abba az uniós tagállamba való visszatérését, ahol először regisztrálták.
Következtetés: Mit jelent - és mit nem jelent - az esetleges menekültügyi tilalom?
Először is: a befogadás ideiglenes leállítása nem jelentené azt, hogy Németország 2026-tól nem fogadna be több menedékkérőt. Azoknak , akik a német határon nyújtanak be menedékkérelmet, vagy már az országban tartózkodnak, továbbra is joguk van a tisztességes, egyéni elbírálással járó eljáráshoz.
Az új uniós rendelet semmit sem változtat azok számára, akik már Németországban élnek, vagy akiknek a menekültügyi eljárása itt folyik. Minden folyamatban lévő és új menedékkérelmet továbbra is a német jog szerint bírálnak el.
A lehetséges kivétel csak az EU-n belül védelmet kérő személyek újraelosztására vonatkozik - azaz azokra, akiket már egy másik uniós országban regisztráltak, és akiket az új szolidaritási rendszer keretében más tagállamokba kell szétosztani.
Németország kérheti, hogy korlátozott ideig ne fogadjon be több embert ebből az uniós elosztási rendszerből. Jelenleg azonban nem tudni, hogy a német kormány benyújtja-e ezt a kérelmet.
Röviden:
- Németországnak továbbra is saját menekültügyi eljárásokat kell lefolytatnia - senkit sem szabadna a határon visszautasítani.
- A befogadás befagyasztása csak a más uniós államokból érkező menedékkérők újraelosztására vonatkozna, a közvetlenül Németországban védelmet kérőkre nem.
- A már Németországban tartózkodó menedékkérőket a rendelet nem érinti.
