Mi a § 62 AufenthG?
§ A tartózkodási törvény (AufenthG) 62. §-a szabályozza a németországi kitoloncolásra váró őrizet követelményeit és keretfeltételeit. Ez a rendelkezés kulcsfontosságú azon személyek számára, akiknek el kell hagyniuk az országot, és akiket a kitoloncolásuk biztosítása érdekében őrizetbe lehet venni.
A kitoloncolásig tartó fogva tartásnak két fő formája van: az előkészítő őrizet, amely legfeljebb hat hétig tarthat, és a megelőző őrizet, amelyet általában hat hónapig rendelnek el, és amely különleges esetekben meghosszabbítható. Fontos tudni, hogy az előzetes letartóztatást csak bíró rendelheti el.
A kitoloncolásra váró őrizet érzékeny téma, amely számos bizonytalanságot és kérdést vet fel. Ezért a kitoloncolási őrizet értelméről és céljáról, valamint az érintett személyi körökről szeretnénk részletesen tájékoztatni Önöket a legfontosabb információkról.
Az AufenthG 62. szakaszának jelentése és célja
Az AufenthG 62. §-ának fő célja, hogy minimalizálja a külföldiek Németország elhagyásának kockázatát. A kitoloncolásig tartó őrizetbe vétel és az azt követő kiutazás okai eltérőek lehetnek. A személyazonosság megállapítására irányuló, fent említett jogi együttműködés hiányától kezdve a bűncselekményekig.
A törvény célja annak biztosítása, hogy a kitoloncolásokat megfelelően hajtsák végre, és hogy a jogi követelményeknek megfeleljenek.
Kit érint az AufenthG 62. §-a?
Az AufenthG 62. §-ával kapcsolatos ítélkezési gyakorlat az ország elhagyására kötelezett személyekre vonatkozik, akiknek a kitoloncolását biztosítani vagy előkészíteni kell. Bizonyos csoportok azonban mentesülnek az őrizetbe vétel alól. Ezeket a csoportokat az AufenthG 62. § (1) bekezdés 1. mondata határozza meg:
Jogi szöveg: "A kitoloncolásig tartó őrizetbe vétel elfogadhatatlan, ha az őrizetbe vétel célja enyhébb eszközökkel is megvalósítható. Az őrizetet a lehető legrövidebb időtartamra kell korlátozni. Kiskorúak és kiskorúakat tartó családok nem vehetők őrizetbe kitoloncolásig."
A kitoloncolásra váró őrizet akkor is elfogadhatatlan, ha az AufenthG 60. § (1) bekezdése szerinti úgynevezett kitoloncolási tilalom van érvényben, és Önt nem lehet kitoloncolni.
A kitoloncolási őrizetre vonatkozó követelmények az AufenthG 62. §-a szerint
Az AufenthG 62. §-a értelmében a kitoloncolási őrizet elrendeléséhez bizonyos feltételeknek teljesülniük kell. Ezek a jogi követelmények azt hivatottak biztosítani, hogy az őrizetbe vételre csak akkor kerüljön sor, ha nincs enyhébb eszköz annak biztosítására, hogy a személy elhagyja az országot. Az alábbiakban ismertetem az általános követelményeket, valamint a kizáró okokat és a figyelembe vett enyhítő körülményeket.
Általános követelmények
A kitoloncolásig tartó őrizet elrendelését szigorú feltételekhez kötik az érintett személyek jogainak védelme érdekében.
Alapvetően az alábbi feltételek valamelyikének kell teljesülnie az AufenthG 62. § (3) bekezdés 1. mondatának 1., 2., 3. és 4. pontja szerint:
- Az ország elhagyására vonatkozó kötelezettség az AufenthG 50. § (1) bekezdése szerint: A személynek el kell hagynia az országot, és már kiutasítási végzést kell kapnia.
- Szökés veszélye: Ha fennáll a veszélye annak, hogy az érintett személy kitoloncolása elől menekül vagy megszökik, elrendelhető az előzetes letartóztatás.
- Nehéz kitoloncolás fogva tartás nélkül: Ha a kitoloncolás fogva tartás nélkül jelentősen megnehezítené vagy akár lehetetlenné tenné a kitoloncolást, akkor kiadható a fogva tartás elrendelése.
- A kitoloncolás előkészítése az AufenthG 58. §-a szerint: Az ún. előkészítő őrizetet akkor alkalmazzák, ha a kiutazás lehetővé tételéhez még szervezési intézkedésekre van szükség.
- Kitoloncolás az AufenthG 57. § (1) bekezdése alapján: Ha Ön az AufenthG 15. § (1) bekezdése szerint engedély nélkül lépett be az országba, akkor a kitoloncolásig tartó őrizetbe vétel és az azt követő visszatoloncolás is alkalmazandó az AufenthG 57. §-a szerint.
Egy másik jogalap az AufenthG 62. § (2) bekezdése szerinti helyzet. Ez kimondja, hogy a külföldit az AufenthG 58a. §-a szerinti kiutasítási vagy kitoloncolási határozat előkészítése céljából bírósági végzéssel őrizetbe kell venni, ha a kitoloncolásról szóló döntés nem hozható meg azonnal.
A szökés veszélye a (3a) és (3b) bekezdéssel összhangban megdönthetően vélelmezhető, ha:
- Ön külföldiként hamisan adta meg magát a hatóságoknak, vagy megsemmisítette a személyazonosságát igazoló dokumentumokat.
- Ön külföldiként kijátszotta az AufenthG 82. § (4) bekezdés 1. mondata szerinti végzést, és igazolatlanul hiányzott a meghallgatásról vagy az orvosi vizsgálatról.
- Az ország elhagyásának határideje lejárt.
- Ön a múltban megkerülte a kitoloncolást, vagy szándékában áll ezt megtenni.
- Ön nem teljesítette az AufenthG 60b. § (3) bekezdés 1. mondatának 1., 2. és 6. pontja szerinti pótútlevél beszerzésére vonatkozó kötelezettségét, és nem tett eleget együttműködési kötelezettségének. Ha Ön nem tesz eleget a pótútlevél beszerzésére vonatkozó kötelezettségének, akkor Önt őrizetbe veszik.
- a távozási határidő lejárta után ismét megszegte az AufenthG 61. § (1) bekezdés 1. mondatában, (1a) bekezdésében, (1c) bekezdés 1. mondatának 3. pontjában vagy 2. mondatában foglalt kötelezettségét vagy a 61. § (1e) bekezdése szerinti végzést.
A fent említett bűncselekmények miatt Ön elvileg megsérti az AufenthG 95. § (1) bekezdése szerinti büntetőjogi rendelkezéseket. Ezek egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntethetők.
Fontos, hogy a kitoloncolásig tartó őrizetbe vétel mindig az utolsó lehetőség. Ez azt jelenti, hogy az enyhítő intézkedéseket - például a bejelentési kötelezettséget vagy az úti okmány benyújtását - elsődlegesen kell mérlegelni.
A kizárás okai és enyhítő körülmények
Nem mindenki, akinek el kell hagynia az országot, egyszerűen őrizetbe vehető a kitoloncolásig. Vannak fontos kizáró okok és enyhítő körülmények, amelyeket figyelembe kell venni:
- Kiskorúak és kiskorúakkal rendelkező családok: Kiskorúak és kiskorú gyermekeket nevelő családok nem vehetők őrizetbe a kitoloncolásig, hogy biztosítsák különleges védelmüket.
- A kitoloncolás tilalma az AufenthG 60. § (1) bekezdése szerint: Ha kitoloncolási tilalom van érvényben, akkor kitoloncolásig tartó őrizet sem áll fenn.
- Egészségügyi okok: A súlyos egészségügyi problémákkal vagy mentális stresszel küzdő személyek mentesülhetnek a kitoloncolásig tartó őrizet alól.
- Nincs szökésveszély: Ha az érintett személy hitelt érdemlően biztosítja, hogy nem fogja elkerülni a kitoloncolást, az őrizetbe vételről le lehet mondani.
- A kitoloncolás késedelme esetén nincs vétkesség: Ha a kitoloncolás hat hónapon belül nem lehetséges olyan körülmények miatt, amelyekért az érintett személy nem felelős, a kitoloncolásig tartó fogva tartás elfogadhatatlan.
A kitoloncolás előtti fogva tartás típusai
§ A tartózkodási törvény 62. szakasza kétféle kitoloncolási őrizetet különböztet meg: előkészítő őrizet és megelőző őrizet.
Az őrizet mindkét típusát az AufenthG 58. § (1) bekezdése alapján az ország elhagyására kötelezett személyek kitoloncolásának megkönnyítésére alkalmazzák, de időtartamuk és alkalmazási esetük tekintetében különböznek egymástól. Itt megtudhatja, hogy az őrizetbe vétel melyik típusát milyen helyzetekben alkalmazzák, és milyen időtartamra rendelhető el.
Előzetes letartóztatás (legfeljebb 6 hétig)
A kitoloncolást megelőző őrizetet a tartózkodási törvény 62. § (2) bekezdése szerint akkor rendelik el, ha a kitoloncolás megszervezéséhez szükséges bizonyos intézkedések még hátra vannak, és a gyors távozás őrizet nélkül nem lenne lehetséges. Az őrizet ezen formája legfeljebb hat hétre rendelhető el, és kifejezetten a kitoloncolási eljárás előkészítésére szolgál.
Az előkészítő őrizet alkalmazásának esetei közé tartoznak például a következők
- Személyazonosság tisztázása: Ha a személy személyazonosságát még meg kell erősíteni, pl. konzulátusokon vagy személyazonosító okmányokon keresztül.
- Úti okmányok beszerzése: Abban az esetben, ha az induláshoz szükséges úti okmányok hiányoznak, és azokat még kérelmezni kell.
- Az indulás megszervezése: Ha az indulást logisztikai szempontból elő kell készíteni, például repülőjegyek foglalása vagy a származási ország hatóságaival való egyeztetés révén.
Az AufenthG 62. § (2) bekezdés 2. mondata szerint az előzetes letartóztatás nem haladhatja meg a hat hónapot.
Kiutasítás előtti őrizetbe vétel csak akkor rendelhető el, ha más intézkedések - például az útlevél átadása - nem elegendőek a kiutasítás biztosításához.
Előzetes letartóztatás (legfeljebb 6 hónap)
A tartózkodási törvény 62. § (3) bekezdése szerinti megelőző távoltartást akkor rendelik el, ha azonnali kitoloncolást terveznek, és az érintett személyt a szökés veszélyének tekintik, és a kitoloncolás biztosítása lehetséges.
A fogva tartás ezen formája azt hivatott biztosítani, hogy a személy a tényleges kitoloncolás időpontjáig ne tudjon megszökni. Az előzetes letartóztatás maximális időtartama általában hat hónap, de bizonyos feltételek mellett meghosszabbítható.
Az előzetes letartóztatást a következő esetekben alkalmazzák:
- Szökésveszély: Ha a személyt szökésveszélyesnek minősítik, és felmerül a gyanú, hogy megkerülheti a kitoloncolást.
- Beutazási tilalom: Ha a személy a szövetségi területre a meglévő beutazási és tartózkodási tilalom ellenére lépett be, és ott tartózkodik.
- A kitoloncolás akadálya a származási országban: Kivételes esetekben, ha a kitoloncolást a származási országban fennálló akadály miatt rövid időn belül elhalasztják, a megelőző távoltartás alkalmazható a hiány áthidalására.
Az AufenthG 62. § (3) bekezdésének 3. mondata szerint az előzetes letartóztatás akkor is megengedett, ha az AufenthG 58a. §-a alapján nem adtak ki kitoloncolási határozatot, és a kitoloncolás a következő 6 hónapon belül nem hajtható végre. Ennek előfeltétele, hogy harmadik személyek (azaz más személyek) élete veszélyben van. Az AufenthG 62. § (4) bekezdése szerint legfeljebb tizenkét hónapos hosszabbítás lehetséges.
Az előzetes letartóztatás elrendelése alól kivételt képez, ha az érintett személy hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy nem fogja elkerülni a kitoloncolást.
Együttműködésre való visszatartás az AufenthG 62. § (6) bekezdése szerint
A kitoloncolás céljából az AufenthG 62. § (6) bekezdése alapján bírósági végzéssel legfeljebb 14 napig tartóztatható őrizetbe. Erre akkor kerül sor, ha Ön ismételten nem jelent meg a személyazonosságának tisztázására, utazási alkalmasságának megállapítására vagy orvosi vizsgálatra vonatkozó időpontokon, és tájékoztatták az őrizetbe vétel időtartamáról.
A 62. § (6) bekezdés 2. mondat 2. pontja szerinti együttműködés céljából történő fogva tartásra a következő pont vonatkozik:
Jogi szöveg: "A fogva tartás időtartamát nem lehet meghosszabbítani az együttműködés érdekében. Az együttműködés céljából történő fogva tartás beleszámít az előzetes letartóztatás teljes időtartamába. § Az AufenthG 62a. § (1) bekezdését (a kitoloncolásig tartó őrizet végrehajtására vonatkozó rendelkezések) megfelelően alkalmazni kell."
Meghosszabbítások és a fogva tartás maximális időtartama
A kitoloncolásig tartó fogva tartás törvényben meghatározott időtartama különleges esetekben túlléphető. A fogva tartás maximális időtartama általában a következő
- Előzetes letartóztatás: legfeljebb hat hét.
- Megelőző őrizet: legfeljebb hat hónapig, amely legfeljebb tizenkét hónappal meghosszabbítható, ha a kitoloncolás az érintett személy felelőssége miatt nem hajtható végre.
Az előzetes letartóztatás teljes időtartama azonban nem haladhatja meg a 18 hónapot. Azokban az esetekben, amikor a kitoloncolásra váró őrizetet meghosszabbítják, mindig ellenőrizni kell, hogy minden követelmény továbbra is teljesül-e, és nem lehetségesek-e enyhébb intézkedések.
Eljárás és jogi lépések kitoloncolásra váró fogva tartás esetén
Ha kitoloncolásra váró őrizetbe vétel fenyegeti Önt, fontos, hogy ismerje a következő lépéseket és a jogi lehetőségeket. A kitoloncolás előtti őrizetbe vétel folyamata bizonyos iránymutatásokat követ, amelyek segíthetnek Önnek abban, hogy megvédje magát a jogellenes őrizetbe vétellel szemben, vagy legalábbis megvédje jogait ebben az eljárásban. Az alábbiakban ismertetem, hogy mit kell tennie, ha kitoloncolásra váró őrizetbe vételről szóló végzést kap, és hogyan léphet fel ellene jogi úton.
A megrendelés átvétele és a fontos lépések
Ha kitoloncolásra váró őrizetbe vételről szóló végzést kap, gyorsan és higgadtan kell cselekednie. A következő lépések segíthetnek Önnek eligazodni ebben a helyzetben:
- Olvassa el figyelmesen a végzést: A kitoloncolásra váró őrizetbe vételről szóló végzés tartalmazza az őrizetbe vétel okát és időtartamát. Ellenőrizze, hogy ezek az információk megfelelnek-e az Ön helyzetének, és hogy megérti-e az őrizetbe vétel okait.
- Kérjen jogi tanácsot: forduljon minél hamarabb ügyvédhez vagy tanácsadó központhoz. Az ügyvéd segíthet megérteni a végzés jogalapját, és tájékoztathatja Önt a lehetőségeiről.
- Készítse elő a szükséges dokumentumokat: Ha rendelkezik olyan iratokkal, amelyek a németországi tartózkodásához szükségesek (például útlevél, tartózkodási engedély, munkavállalás igazolása), gyűjtse össze ezeket a dokumentumokat, és készítse elő őket, hogy bemutathassa az ügyvédjének vagy a hatóságoknak.
A megtámadás és a jogvédelem lehetőségei
Sok esetben lehetősége van arra, hogy jogi lépéseket tegyen a kitoloncolásra váró őrizetbe vétel elrendelése ellen. Íme néhány lehetőség, amely jogi védelmet nyújthat Önnek:
- Fellebbezés benyújtása az őrizetbe vétel ellen: Önnek joga van fellebbezést benyújtani a bíróság határozata ellen. Az ügyvédje segíthet Önnek ezt a lépést megtenni, és elérni, hogy a bíróság felülvizsgálja a végzést. Erre az írásbeli értesítéstől számított egy hónap áll rendelkezésére, illetve ideiglenes intézkedés esetén két hét (a FamFG 63. és 64. szakasza).
- Fellebbezzen a következő fokon: Ha nem ért egyet a bíróságnak a fogva tartással kapcsolatos panaszra vonatkozó ítéletével, egy hónapon belül jogorvoslati kérelmet nyújthat be a következő fokon (regionális bíróság, és ha nem jár sikerrel, akkor a Szövetségi Bírósághoz). A Szövetségi Bíróságra (BGH) a következők vonatkoznak: Mindig győződjön meg arról, hogy az ügyvédnek van-e jogosultsága a BGH-nál dolgozni.
- Enyhítő körülmények bemutatása: Ha Ön bizonyítani tudja, hogy enyhítő körülmények állnak fenn (pl. családi kötelékek vagy egészségügyi okok), ez segíthet megelőzni a szabadságvesztés kiszabását vagy lerövidíteni annak időtartamát.
- Magyarázat a szökés veszélyére: Ha az őrizetbe vétel indokaként a szökés veszélyével vádolják, Ön hitelt érdemlően biztosíthatja, hogy nem kívánja elkerülni a kitoloncolást. Ez befolyásolhatja az őrizetbe vétel elrendelését.
A kitoloncolási őrizetben lévő érintettek jogai
Még ha a kitoloncolásig tartó őrizetet rendelik is el, az érintettek fontos jogokat tartanak fenn. Ezek a jogok védik az alapvető szükségleteket, és tisztességes eljárást biztosítanak az őrizet alatt. Szeretném bemutatni azokat a főbb jogokat és védelmi intézkedéseket, amelyek a kitoloncolási őrizetben lévő személyeket az AufenthG 62. §-a alapján megilletik.
Bírósági végzéshez és felülvizsgálathoz való jog
A bírósági végzéshez és felülvizsgálathoz való jog a kitoloncolásra váró őrizetben lévő valamennyi személy alapvető joga:
- Bírósági határozat: Kitoloncolási őrizet csak bírói végzéssel rendelhető el. Ez biztosítja, hogy egy független szerv ellenőrizze, hogy a jogi követelmények valóban teljesülnek-e.
- Rendszeres felülvizsgálat: A bíróságnak rendszeres időközönként felül kell vizsgálnia a fogva tartást, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az továbbra is indokolt. Ennek során ellenőrizni kell, hogy az őrizet időtartama megfelelő-e, és hogy lehetségesek-e enyhébb intézkedések.
- Fellebbezéshez való jog: Az érintett személy vagy jogi képviselője fellebbezhet az őrizetbe vételről szóló határozat ellen, és bírósági felülvizsgálatot kérhet.
Korlátozások és a kiskorúak és családok védelme
A különösen kiszolgáltatott személyek, például a kiskorúak és a gyermekes családok különleges jogokat élveznek a kitoloncolásig tartó fogva tartás során:
- Kiskorúak és családok: Általános szabályként a kiskorúakat és a kiskorú gyermekes családokat nem lehet őrizetbe venni a kitoloncolásig. E szabály célja, hogy biztosítsa e személycsoportok különleges védelmét.
- Az egészségügyi vagy mentális problémákkal küzdő személyekre vonatkozó különleges szabályok: Az egészségügyi vagy mentális problémákkal küzdő személyek esetében különleges védelmi intézkedéseket hoznak, és az őrizetbe vétel elrendelésére szigorúbb követelmények vonatkoznak.
Jogi segítségnyújtáshoz és tanácsadáshoz való hozzáférés
A jogi segítséghez való jog az egyik legfontosabb jog a kitoloncolásra váró fogva tartás során:
- Ügyvédhez való hozzáférés: Minden kitoloncolásra váró őrizetben lévő személynek joga van jogi tanácsadáshoz és jogi képviselethez. Egy tapasztalt ügyvéd ellenőrizheti az őrizetbe vétel elrendelésének jogszerűségét, és szükség esetén kifogást nyújthat be.
- Tanácsadási szolgáltatások: Az ügyvédek mellett sok esetben tanácsadó szervezetek is rendelkezésre állnak, hogy támogatást és tájékoztatást nyújtsanak a kitoloncolásra váró fogva tartás során a jogokkal kapcsolatban.
- Kapcsolattartás a családtagokkal és a támogató hálózatokkal: Az érintetteknek joguk van ahhoz, hogy kapcsolatban maradjanak családtagjaikkal és barátaikkal, és hogy támogatást kapjanak társadalmi környezetüktől.
Következtetés az AufenthG 62. szakaszáról
Végezetül szeretnénk összefoglalni az AufenthG 62. §-a szerinti kitoloncolási őrizetre vonatkozó legfontosabb információkat. Rendkívül fontos, hogy ismerje jogait, és gyorsan cselekedjen, ha Önt esetleges kitoloncolási őrizetbe vétel érinti. Itt egy pillantásra megtalálja a legfontosabb pontokat.
A kitoloncolásra váró őrizetbe vétellel kapcsolatos fontos tudnivalók áttekintése:
- A kitoloncolásig tartó őrizet célja: A szökés veszélye esetén vagy a kitoloncolás előkészítése céljából történő távozás biztosítása.
- A fogva tartás típusai:
Előkészítő őrizet: legfeljebb 6 hétig tart, akkor alkalmazzák, ha a távozás előkészítéséhez szükséges intézkedésekre van szükség.
Megelőző őrizet: időtartama legfeljebb 6 hónap, meghosszabbítható, ha fennáll a szökés veszélye vagy a kitoloncolás akadályai.
- Bírósági végzéshez való jog: Az őrizetbe vételt csak bíróság rendelheti el a jogszerűség biztosítása érdekében.
- A személyek különleges csoportjainak védelme: Kiskorúak, családok és különösen kiszolgáltatott személyek általában mentesülnek a kitoloncolásig tartó őrizet alól.
- Jogi segítséghez való jog: Az érintetteknek joguk van ügyvédhez és tanácsadó központok támogatásához.
GYIK - A legfontosabb Kérdések a § 62 AufenthG-vel kapcsolatban
A kitoloncolásig tartó őrizet olyan intézkedés, amely az ország elhagyására kötelezett személyek távozását biztosítja, különösen, ha fennáll a szökés veszélye.
A kitoloncolási őrizet elrendelhető, ha fennáll a szökés veszélye, vagy ha a kitoloncolás őrizet nélkül lényegesen nehezebb vagy lehetetlen lenne.
A kitoloncolásig tartó őrizetbe vétel elfogadhatatlan, ha az őrizetbe vétel célja enyhébb eszközökkel is megvalósítható, vagy kiskorúak és kiskorú gyermekes családok esetében.
Az előzetes letartóztatás a kiutazás megszervezésére szolgál, és legfeljebb 6 hétig tart, míg az előzetes letartóztatás 6 hónapig tarthat, ha fennáll a szökés veszélye.
Az érintetteknek joguk van bírósági végzéshez, a fogva tartás rendszeres felülvizsgálatához, jogi segítségnyújtáshoz, valamint a kiskorúak és családok számára különleges védelmi rendelkezésekhez.
Az előkészítő őrizet időtartama legfeljebb 6 hét, az előzetes letartóztatásé pedig legfeljebb 6 hónap.
Igen, az előzetes letartóztatás különleges esetekben további 12 hónappal meghosszabbítható, de összességében nem haladhatja meg a 18 hónapot.
