A migráció korlátozása és kezelése
Az új migrációs politika központi eleme a migráció "korlátozásának" kifejezett beemelése a tartózkodási törvénybe. Míg a korábbi migrációs politika nagy hangsúlyt fektetett az integrációra és a humanitárius felelősségre, addig most a bevándorlás korlátozására helyeződik további hangsúly. Ez a változás azt jelzi, hogy a migráció megszervezésére és kezelésére nagyobb hangsúlyt fektetnek.
A menedékkérők elutasítása a nemzeti határokon különösen ellentmondásos kérdés. Míg a menedékkérelmek Németországban mindig is vizsgálóbizottsági eljáráshoz vezettek, a jövőben az európai szomszédokkal egyeztetve lehetővé kell tenni, hogy a közös határokon is elutasíthassák őket.
Az intézkedés célja az illegális migráció megfékezése és a német hatóságok terheinek csökkentése.
Az integráció célzott előmozdítása
A migráció fokozott korlátozása ellenére az integráció továbbra is az új stratégia kulcsfontosságú eleme marad. A CDU, a CSU és az SPD egyre inkább olyan intézkedésekre összpontosít, amelyek hozzájárulnak a már Németországban élők sikeres integrációjához. Ide tartozik a nyelvi napközi otthonok bővítése és a Startchancen program folytatása, amely az oktatási esélyegyenlőséget segíti elő.
Újdonság a kötelező integrációs megállapodás bevezetése, amely egyértelműen szabályozza a bevándorlók jogait és kötelezettségeit, és ezáltal átláthatóbbá és kötelezőbbé teszi az integrációs erőfeszítéseket.
A szakképzett munkaerő bevándorlásának megkönnyítése
Az új migrációs politika másik fókuszpontja a szakképzett munkaerő toborzása. Míg a múltban a bürokratikus akadályok és a hosszadalmas elismerési eljárások jelentősen megnehezítették a szakképzett munkaerő bevándorlását, most e folyamatok átfogó digitalizálása hivatott orvosolni ezt a problémát.
A szakmai elismerés kifejezetten beépül az új eljárásokba, hogy a képzett munkavállalók gyorsabban megtalálják helyüket a német munkaerőpiacon.
Az önkéntes felvételi programok megszüntetése
A korábbi politikával való egyértelmű szakítás abban a döntésben érhető tetten, hogy az önkéntes szövetségi felvételi programokat lehetőség szerint megszüntetik. Ez többek között a válságövezetekből, például Afganisztánból származó veszélyeztetett személyek befogadására irányuló programokat érinti. A jövőben nem indítanak új ilyen jellegű programokat.
Családegyesítés és hazatelepítés
Egy másik terület, amely szintén jelentősen megváltozott, a családegyesítés. Míg korábban ez bizonyos feltételek mellett lehetséges volt a kiegészítő védelemre jogosult személyek számára, most ideiglenesen felfüggesztették a családegyesítést. Ez az intézkedés várhatóan hozzájárul a bevándorlók számának további korlátozásához.
Ezzel egyidejűleg úgynevezett "hazatelepítési offenzíva" indul. A cél a visszatérések számának jelentős növelése. Ennek érdekében lehetőség lesz az emberek őrizetbe vételére, hogy biztosítsák a kitoloncolásukat. Itt különösen a bűnelkövetőkre és a veszélyes személyekre összpontosítanak.
Az Afganisztánba és Szíriába történő kitoloncolásokat újraindítják - először is az e kockázati csoportokba tartozó személyekkel.
A GEAS reformja és annak hatásai
Az új migrációs politika fontos eleme a Közös Európai Menekültügyi Rendszer (KEMR ) reformjának végrehajtása. A CEAS célja, hogy egységesítse és hatékonyabbá tegye a menekültügyi eljárásokat az EU-ban. Eddig a normák és eljárások nagymértékben különböztek az EU tagállamain belül, ami úgynevezett "másodlagos mozgásokhoz" vezetett, azaz a migránsok továbbvándorlásához az EU-n belül, miután először kapcsolatba kerültek a menekültügyi rendszerrel.
Az új koalíció azt tervezi, hogy a KEMR-t átülteti a nemzeti jogba, és ezáltal egységesíti az eljárásokat, ami a menekültügyi eljárások egyértelműbbé és gyorsabbá tételéhez vezethet.
A nyugat-balkáni szabályozás és annak korlátozása
Egy másik kulcsfontosságú pont az úgynevezett nyugat-balkáni rendeletet érinti. Ez lehetővé teszi, hogy a nyugat-balkáni államokból származó emberek menedékkérelem nélkül jöjjenek Németországba, ha konkrét állásajánlattal rendelkeznek. Míg korábban ezt a szabályozást 2024. június 1-től 50 000 emberre tervezték, az új kormány most azt tervezi, hogy ezt a migrációt ismét évi 25 000 főre korlátozza. Ennek célja, hogy javuljon ezeknek a bevándorlási áramlatoknak az ellenőrzése és kezelése.
A fizetési kártya bevezetése
A menedékkérők készpénzzel való visszaélésének megakadályozása érdekében országosan egységesített fizetési kártyát vezetnek be. Ennek célja annak biztosítása, hogy az állami juttatásokat rendeltetésszerűen használják fel, és hogy megakadályozzák e rendeletek kijátszását.
Következetes együttműködés a származási országokkal
Egy másik prioritás a származási országokra gyakorolt nyomás fokozása, hogy hazatelepítés esetén vegyék vissza állampolgáraikat. Ennek érdekében célzott intézkedésekkel, például vízumkiadással, fejlesztési együttműködéssel és gazdasági megállapodásokkal növelni kell ezen országok együttműködési hajlandóságát. Különösen ellentmondásos az Afganisztánba és Szíriába történő kitoloncolások tervezett újraindítása, amely a bűnözők és veszélyes személyek hazatelepítésével kezdődik.
A biztonságos származási országok körének bővítése
A biztonságos származási országok listáját a jövőben folyamatosan bővíteni fogják. Ez hozzájárulhat az ezen országokból származó személyek menekültügyi eljárásainak felgyorsításához és a jogosulatlanul benyújtott kérelmek következetesebb elutasításához.
Az állampolgársági törvény reformja
Az állampolgársági törvényt is módosítani fogják.
Az új koalíció alkotmányossági vizsgálatot tervez annak megállapítására, hogy lehetséges-e a kettős állampolgársággal rendelkező szélsőségesek, terroristatámogatók és antiszemiták német állampolgárságának visszavonása. Ennek előfeltétele, hogy ezek az emberek aktívan a szabad és demokratikus alaprend eltörlésére szólítanak fel, és második állampolgársággal is rendelkeznek.
Az intézkedés célja, hogy határozottabban lépjen fel azokkal szemben, akik megkérdőjelezik a német társadalom alapvető értékeit.
Következtetés
Az új migrációs politika a szigorított korlátozó intézkedéseket és az illegális migrációra vonatkozó szigorúbb szabályozást a szakképzett munkaerő bevándorlására irányuló célzott ösztönzőkkel és a jobb integrációs intézkedésekkel ötvözi.
Bár e lépések közül sok a hatékonyabb irányítást és ellenőrzést célozza, az integrációt és a munkaerőpiachoz való hozzáférést elősegítő intézkedések is a stratégia kulcsfontosságú elemei maradnak.
A tervezett intézkedések a humanitárius felelősség és a társadalmi és gazdasági stabilitás biztosítása közötti egyensúly irányába történő elmozdulást mutatják.
