Jelentősen több kitoloncolás 2025-ben
A kitoloncolások száma 2025 első tíz hónapjában jelentősen emelkedett. Ez derül ki a szövetségi belügyminisztérium adataiból, amelyeket több médium, köztük a Bild am Sonntag is átvett.
Ennek megfelelően 2025 januárja és októbere között mintegy 19 530 embert küldtek vissza származási országukba. Ez mintegy 18 százalékos növekedésnek felel meg az előző év azonos időszakához képest. Naponta átlagosan mintegy 65 embert toloncoltak ki.
A 2023. januártól októberig tartó időszakhoz képest még mintegy 45 százalékos növekedés is tapasztalható. Összességében Németországban több éve a legjelentősebb csökkenést regisztrálták az ország elhagyására kötelezettek számában.
Szíria és Afganisztán: Dobrindt növelni akarja a kitoloncolások számát
Alexander Dobrindt (CSU) szövetségi belügyminiszter a kitoloncolások növekvő számát egy tudatos politikai stratégia részének nevezte. "A migrációs politikában az ellenőrzésről, az irányításról és a világos élről van szó - ez a kitoloncolásokra is vonatkozik" - mondta a Bild am Sonntagnak. A szövetségi kormány ezt az irányt kívánja folytatni, ezért olyan országokba is fontolgatja a kitoloncolásokat, ahová évek óta nem, vagy csak alig történt kitoloncolás.
Különösen a Szíriába és Afganisztánba történő kitoloncolások kerülnek ismét a középpontba. Mindkét országba hosszú ideig tilos volt a kitoloncolás, mivel a biztonsági helyzetet túl veszélyesnek ítélték. Dobrindt szerint azonban a belügyminisztérium most a kitoloncolások konkrét lehetőségeit vizsgálja és tárgyalásokat folytat az érintett kormányokkal. országok kormányaival.
Szíria esetében is új politikai viták és fejlemények vannak. A Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) például jelenleg több döntést hoz a szíriai menedékkérelmekről. A hivatalos adatok szerint csak októberben 3134 eljárást fejeztek be. A védelmi arány rendkívül alacsony. A szíriai kérelmezők mindössze 0,8 százaléka kapott védelmi státuszt.
Miközben a BAMF ismét aktívan dönt a szíriai menedékkérelmekről, a német kormány intenzíven tárgyal a lehetséges visszatoloncolásokról. Friedrich Merz (CDU) szövetségi kancellár nemrégiben a kitoloncolások újraindítására szólított fel. "A szíriai polgárháborúnak vége. Németországban már nincs többé alap a menedékjogra - ezért is kezdhetjük el a visszatoloncolásokat" - mondta.
A szövetségi kormány több hazatelepítésre vonatkozó törvényt vitat meg
A koalíciós megállapodás ban a jelenlegi CDU/CSU és SPD alkotta szövetségi kormány vállalta, hogy intézkedéseket hoz a visszatérések számának jelentős növelésére. Ennek megvalósítása érdekében jelenleg különböző jogszabály-módosításokat vizsgálnak, illetve készítenek elő.
A tervezett intézkedések a következők
- A kötelező védőügyvéd eltörlése a kitoloncolásra váró őrizetben: Eddig a kitoloncolásra váró őrizetben lévő és az országot elhagyni szándékozó személyek kötelező védőügyvédre voltak jogosultak. A koalíció az eljárások egyszerűsítése érdekében el kívánja törölni ezt a jogosultságot.
- Több jogkör a szövetségi rendőrségnek: A tervek szerint a szövetségi rendőrséget intenzívebben bevonják a hazatelepítésekbe, és kiterjesztik ellenőrzési jogkörüket.
- A kiutasítási őrizet és a kiléptetési őrizet kiterjesztése: A kormány további helyek létrehozását tervezi a kiutasítási őrizetben. Különös hangsúlyt fektetnek a veszélyes bűnelkövetők és bűnözők állandó fogva tartására az úgynevezett kiléptető őrizetekben.
- Új infrastruktúra a hazatelepülésekhez: A különböző médiajelentések szerint Münchenben egy új kitoloncolási terminált építenek, amely kizárólag a szövetségi rendőrség rendelkezésére áll majd, hogy a kitoloncolások szervezését összefogják és egyszerűsítsék.
Fontos: Az intézkedések végrehajtásáról szóló törvénytervezeteket jelenleg tárgyalja a Bundestag. Végleges döntés azonban még nem született.
Kitoloncolási offenzívát sürget a CSU 2026-ra
Markus Söder (CSU) bajor miniszterelnök is támogatja a terveket, és további intézkedéseket szorgalmaz. Egy hétvégi müncheni zárt ülésen kijelentette, hogy "több sebességre, lényegesen több sebességre" van szükség. "Kitoloncolási offenzívát " jelentett be 2026-ra, amelynek célja a kitoloncolások számának további növelése - kifejezetten Szíria és Afganisztán irányába is.
Söder ugyanakkor a legális tartózkodási enged éllyel rendelkezők gyorsabb munkaerő-piaci integrációja mellett szólalt fel. "Mindenkinek, aki dolgozhat és dolgozni akar, azonnal el kell tudnia kezdeni" - mondta. Akinek azonban nincs kilátása a maradásra és nincs hosszú távú megtűrt státusza, annak el kell hagynia Németországot.
A tartózkodási törvény 60. szakasza szabályozza a kitoloncolás tilalmát, és védelmet nyújt a származási országukban különböző okokból veszélyeztetett külföldieknek. Különösen a humanitárius, egészségügyi és politikai okokkal foglalkozik, hogy az érintettek számára a szükséges biztonságot biztosítsa.
Következtetés: Mit tehetnek most az érintettek
A jelenlegi adatokból világosan látszik, hogy Németország jelenleg sokkal szigorúbb menekültügyi politikát folytat. A tervezett törvénymódosításokkal ez a tendencia a következő hónapokban tovább folytatódhat.
A megtűrt státuszú vagy folyamatban lévő menekültügyi eljárás alatt álló személyek esetében ez azt jelenti, hogy a döntéseket gyorsabban végre lehet hajtani, és a kérelmekben elkövetett hibák vagy a hiányzó bizonyítékok súlyos következményekkel járhatnak.
Mit tehetnek most az érintettek:
- Ellenőrizze a tartózkodási státuszt: Az érintetteknek pontosan ellenőrizniük kell, hogy jelenleg milyen tartózkodási jogcím van érvényben, milyen határidők futnak, és hogy hiányzik-e valamilyen dokumentum. Még a megtűrt státusszal rendelkezőknek is gyakran van lehetőségük státuszuk javítására - például képzési vagy foglalkoztatási tűrés, nehézségi kérelem vagy a jól integrált fiatalok tartózkodási engedélyének igénylésével.
- Korán kérjen jogi tanácsot: A tervezett változások miatt a jövőben a jogorvoslati lehetőségek gyorsabban lejárhatnak vagy nehezebbé válhatnak. Ezért fontos, hogy már a korai szakaszban segítséget kérjen a migrációs jogra szakosodott ügyvédektől vagy tanácsadó központoktól. Egy szakmai vizsgálat tisztázhatja, hogy van-e esélye a kifogás vagy a jogi eljárás sikerére - és milyen alternatívák léteznek.
- Gyűjtse össze a dokumentumokat és bizonyítékokat: Például képzési és munkaszerződések, iskolai bizonyítványok, bérleti szerződések, orvosi igazolások vagy nyelvvizsga- és beilleszkedési bizonyítványok. Azok, akik ezeket időben és hiánytalanul benyújtják, gyakran nagyobb eséllyel indulnak a kérelmek és a meghosszabbítások során.
- Tartsa be a határidőket: Különösen fontos a határidők betartása - mind a kérelmek, mind a fellebbezések esetében. A határidő elmulasztása azt jelentheti, hogy a határozat jogerőre emelkedik.
- Azonnal cselekedjen, ha a kitoloncolás küszöbön áll: Ha bejelentik a kitoloncolást, vagy hivatalos levél érkezik, azonnal jogi segítséget kell kérni. Az ügyvédek ellenőrizhetik, hogy lehetséges-e sürgősségi kérelem benyújtása, vagy védekezési okokat (pl. egészségügyi kockázat vagy hiányzó papírok) lehet-e felhozni.
