Németország a harmadik helyen áll a menedékkérelmek tekintetében
Hosszú évek óta először fordul elő, hogy Németország már nem a menedékkérők legfontosabb célországa. A mintegy 70 000 kérelemmel Németország Franciaország (78 000) és Spanyolország (77 000) mögött áll. Olaszország 64 000 új menedékkérelmet regisztrált.
Ezeken az országokon kívül a következő országok regisztrálták a legtöbb menedékkérelmet: Görögország (27 000), Belgium (18 000), Svájc (12 000), Hollandia (11 000), Ausztria (9000) és Lengyelország (8000).
Összességében Németországban csökkent a legnagyobb mértékben a menedékkérelmek száma: 43 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.
Szíria már nem a fő származási ország
Tíz éven át a szíriaiak voltak a menedékkérők legnagyobb csoportja az EU-ban. Bashar al-Assad korábbi elnök 2024 decemberében bekövetkezett bukása óta azonban megváltozott a kép. A 2025-ös év első felében számuk meredeken csökkent - mintegy 25 000 kérelemre, kétharmadával kevesebbre, mint az előző évben.
A legtöbb új menedékkérő Venezuelából érkezett (49 000), majd Afganisztán (42 000), Szíria, Banglades (17 000) és Törökország (16 500) következik. Közel 16 000 menedékkérelmet nyújtottak be Ukrajnából érkezők.
Kevesebb menedékkérelemnek adnak helyt
Különösen drasztikus a tendencia a menedékjog iránti kérelmek elismerésében: 2025 első felében csak minden negyedik kérelmet (25 százalék) hagytak jóvá, ami az EUAA által valaha mért legalacsonyabb érték.
Ennek egyik oka: a szíriai menedékkérők a múltban a hazájukban uralkodó politikai helyzet miatt átlagon felüli számú pozitív döntést kaptak. A damaszkuszi hatalomváltást követően azonban számos uniós tagállam ideiglenesen felfüggesztette a szíriaiakkal szembeni eljárásokat, amíg a jelenlegi biztonsági helyzet tisztázódik.
Jelenleg Európa-szerte több mint 900 000 kérelem vár még elsőfokú döntésre. A folyamatban lévő fellebbezésekkel együtt 29 országban mintegy 1,3 millió határozat van még függőben.
Az EU új menekültügyi reformja valószínűleg tovább csökkenti a menekültek számát
A menedékkérők számának csökkenését Brüsszelben és a tagállamokban eltérően értékelik. Míg az EUAA a csökkenést elsősorban a megváltozott szíriai helyzetnek tulajdonítja, addig az EU Bizottsága az új menekültügyi és migrációs paktum szerepét hangsúlyozza.
Az új uniós menekültügyi törvényt 2024 tavaszán fogadták el. A követelményeket minden uniós tagállamnak 2026 júniusáig kell átültetnie a nemzeti jogba. Németországban a szövetségi kabinet 2025. szeptember 4-én fogadta el a vonatkozó törvénytervezetet. A Bundestagnak még jóvá kell hagynia, mielőtt az hatályba lép.
Erről rendelkezik az EU menekültügyi reformja
A reform a következő változásokat tartalmazza, amelyek a Németországban tartózkodó menedékkérőket is érintik:
- Menekültügyi és határrendészeti eljárások: A menedékjog iránti kérelmeket közvetlenül az EU külső határain, repülőtereken és tengeri kikötőkben kell megvizsgálni. Elutasítás esetén a hazatoloncolásra 12 héten belül kerülhet sor.
- Átvilágítás és EURODAC: Minden illegális utazót személyazonossági, egészségügyi és biztonsági ellenőrzésnek vetnek alá. Biometrikus adataikat az egész EU-ra kiterjedő EURODAC adatbázisban tárolják.
- Biztonságos harmadik országok: A szövetségi kormány a Bundestag és a Bundesrat előzetes jóváhagyása nélkül is minősíthet "biztonságos" országokat. Az érintett országokból származó kérelmezők számára ez gyorsabb eljárásokat és kisebb esélyt jelent a menedékjogra.
- Szolidaritási mechanizmus: az uniós tagállamok támogatják egymást - például menedékkérők befogadásával, pénzügyi támogatással és egyéb intézkedésekkel.
- Mozgásszabadság és őrizetbe vétel: A mozgásszabadság korlátozható vagy őrizetbe vétel rendelhető el, ha fennáll a szökés veszélye vagy a menedékjogi követelmények megsértése.
- Juttatáscsökkentés: Aki nem tartja be a szállásközpontokban a szabályokat, vagy nem tesz eleget a bejelentési kötelezettségének, annak számolnia kell a támogatásának csökkentésével.
- A munkaerőpiacra való bejutás: A menedékkérők legkésőbb 6 hónap után, általában már 3 hónap után munkát vállalhatnak - kivéve a biztonságos származási országból érkezőket, a dublini eljárás alá vont személyeket vagy a menedékjoggal való visszaélés eseteit.
A reform deklarált célja, hogy tovább csökkentse az EU-ba érkező menedékkérők számát, több menekültügyi eljárást folytasson le az EU külső határain, és korlátozza a menedékkérők EU-n belüli mobilitását.
