Az ideiglenes tartózkodási engedélyekről szóló törvény 2028-ig
A Zöldek tervezetének címe: "Törvény a tartózkodási törvény módosításáról - a jazidik tartózkodási joga". Eszerint a 2025. július 31. előtt Németországba érkezett jazidi menedékkérők 2028. július 31-ig kaphatnak tartózkodási engedélyt - még akkor is, ha jelenleg nem képesek eltartani magukat, vagy vízum nélkül érkeztek az országba.
Ennek célja, hogy a jazidik számára lehetőséget biztosítson arra, hogy e három év alatt teljesíthessék a hosszú távú tartózkodási engedélyhez szükséges feltételeket. A Bundestag első olvasata után a törvényjavaslatot a bizottságok elé utalják, a belügyi bizottság vezetésével. Ezt követi - várhatóan néhány héten belül - a második olvasat és a zárószavazás.
Háttér: a Bundestag elismeri a népirtást
2023 januárjában a német Bundestag népirtásnak ismerte el az "Iszlám Állam" (IS) terrorszervezet által az iraki jazidi kisebbség ellen elkövetett bűncselekményeket. Mintegy 10 000 jazidi férfit gyilkoltak meg, mintegy 7000 nőt és lányt raboltak el, sokukat rabszolgasorba taszították és bántalmazták. Több mint kétezer embert a mai napig eltűntként tartanak nyilván.
Bár az IS-t katonailag legyőzöttnek tekintik, a Szindzsár térségében a biztonsági helyzet továbbra is veszélyes és instabil a zöldek szerint. A helyi milíciák, az IS újjáéledő sejtjei és a regionális konfliktusok veszélyeztetik a stabilitást. Körülbelül 200 000 jazidi él még mindig iraki menekülttáborokban, és nincs kilátás a visszatérésre.
Zöldek: A szövetségi kormány nem teljesíti védelmi feladatát
A Zöldek indítványukban rámutatnak, hogy Németország különleges felelősséget vállalt a népirtás elismerésével. Ennek eddig csak részben tettek eleget: 2023-ban az Irakból érkező jazidi menedékkérőknek mindössze 53 százaléka kapott védettségi státuszt Németországban.
Ez a helyzet "kollektív jogbizonytalansághoz" vezet, és megnehezíti az integrációt. Sok jazidi jelenleg megtűrt státusszal él, ami nagy terhet ró a mindennapi életükre. A frakció bírálja, hogy ezzel gyakorlatilag aláássák a Bundestag eredeti védelmi ígéretét.
Fontos: A megtűrt németországi tartózkodás nem jelent tartózkodási engedélyt. Azt jelenti, hogy az érintett személy ténylegesen köteles elhagyni az országot, de a kitoloncolást ideiglenesen felfüggesztik.
Hány jazidi él jelenleg Németországban?
A Németországban élő jazidik számát nem lehet pontosan meghatározni, mivel a vallási hovatartozást nem rögzítik statisztikailag. Különböző szervezetek és a média azonban úgy becsülik, hogy ma körülbelül 200 000 jazidisz él Németországban.
Ez azt jelenti, hogy Németországban él a világ legnagyobb jazidi diaszpórája. Sokan közülük Észak-Irakból származnak, különösen a Szindzsár régióból, amely 2014-ben az IS által elkövetett népirtás színhelyévé vált.
A jazidi lakosság jelentős része 2014 és 2016 között az IS előrenyomulása során érkezett Németországba. Több szövetségi állam, köztük Baden-Württemberg, Alsó-Szászország és Schleswig-Holstein, speciális befogadási programokat hozott létre a különösen veszélyeztetett jazidi nők és gyermekek számára.
E programok közül a legismertebb - a baden-württembergi különkontingens - mintegy 1100, az IS fogságát túlélő nő és gyermek számára tette lehetővé, hogy Németországba jusson. Ma a jazidik szinte valamennyi német tartományban élnek, nagyobb közösségek Alsó-Szászországban, Észak-Rajna-Vesztfáliában és Baden-Württembergben.
Kitoloncolási tilalmak több szövetségi államban
Több szövetségi állam - köztük Észak-Rajna-Vesztfália, Türingia, Alsó-Szászország és Schleswig-Holstein - már korábban is ideiglenes kitoloncolási tilalmat rendelt el a jazidikra vonatkozóan 2023-ban és 2024-ben. Ezeket azonban csak korlátozott időre hosszabbították meg, és azóta lejártak.
A kitoloncolások országos tilalmát eddig azért nem lehetett bevezetni, mert nem volt megállapodás a szövetségi és az állami kormányok között. A Zöldek szerint egy ilyen kitoloncolási tilalom sem elégséges, mivel csak ideiglenes védelmet nyújt, de nem nyújt tartós maradási perspektívát.
Következtetés: Mennyire valószínű, hogy a törvényjavaslatot elfogadják?
Hogy a törvényjavaslat többséget talál-e a Bundestagban, jelenleg nem világos - és nehéz megítélni. Egyrészt a kérdés széleskörű erkölcsi támogatást élvez: a Bundestag 2023-ban már egyhangúlag elismerte a jazidik népirtását, Németország pedig nemzetközileg a vallási szempontból üldözött kisebbségek biztonságos menedékének számít.
Másrészt a Friedrich Merz (CDU) kancellár vezette német kormány jelenlegi migrációs politikáját szigorúbb szabályozás jellemzi. A CDU/CSU és az SPD koalíciója szigorúbb beutazási, menekültügyi és visszatoloncolási szabályokra, következetesebb kitoloncolási gyakorlatra és szigorúbb határellenőrzésre helyezi a hangsúlyt. A honosítási követelmények is újra szigorodnak. Ebben a politikai környezetben valószínűtlennek tartják, hogy a humanitárius különleges státusz széles körű támogatásra találjon a kormánypártok között.
Összességében a törvényt csak akkor lehet végrehajtani, ha a CDU/CSU és az SPD is jóváhagyja. Hogy ez sikerül-e, nem világos.
