Négyéves nyelvvizsga-bizonyítvány körüli vita
A jelenlegi ügy egy házaspárra vonatkozik, akik évek óta próbálnak együtt élni Németországban. A feleség német állampolgársággalrendelkezik, a férj Nigériában él. A férfi 2021-ben sikeresen letette a Goethe Intézetben a családegyesítési vízum megszerzéséhez szükséges A1-es vizsgát, a 100 pontból jó 86 pontot elérve.
Az ezt követő vízumeljárás azonban jelentős késedelmet szenvedett. Többek között a nagykövetségnek több mint két évig tartott a dokumentumok ellenőrzése.
Amikor végül eltelt négy év a nyelvvizsga óta, a nagykövetség elmagyarázta, hogy a bizonyítvány már elavult, és csak korlátozott értékű. A nyelvtudás "általában elhalványul", ha nem használják, hangzott az érvelés. A Németországba való beutazáshoz szükséges vízum megszerzéséhez a hatóságok ezért új/frissített nyelvvizsgát kértek.
A bíróság dönt: Érvénytelenné válhat-e a nyelvvizsga-bizonyítvány?
A házaspár jogi lépéseket tett a követelés ellen. A berlini közigazgatási bíróság kezdetben helyt adott a nagykövetség véleményének. Az OVG Berlin-Brandenburg azonban később más következtetésre jutott, és hatályon kívül helyezte az első ítéletet.
A bírák világossá tették:
- Az a puszta feltételezés, hogy a nyelvtudás néhány év után automatikusan elveszik, elfogadhatatlan.
- A nyelvvizsga-bizonyítvány nem veszíti el érvényességét pusztán az idő múlása miatt.
- A hatóságoknak mindig minden egyes esetet meg kell vizsgálniuk, és konkrét bizonyítékokkal kell alátámasztaniuk, hogy a nyelvtudás valóban romlott - puszta feltételezések nem elegendőek.
- Csak ilyen jelzések esetén kérhetnek új nyelvvizsgát.
Ebben a konkrét esetben a hatóságoknak nem voltak ilyen jelek - sem a férfival folytatott beszélgetések, sem a vizsgálatok vagy megfigyelések alapján. A bíróság azt a tényt is a javára írta, hogy a kérelmező magas pontszámmal teljesítette a tesztet. Ez ellene szólt annak a ténynek, hogy minden tudás "elhalványult".
Van-e törvényes érvényességi ideje a nyelvvizsga-bizonyítványoknak?
Ezt a törvények áttekintése is mutatja: Németországban nincs olyan rendelet, amely előírná, hogy egy nyelvvizsga-bizonyítvány - például a családegyesítéshez szükséges A1-es bizonyítvány vagy a honosításhoz szükséges B1-es bizonyítvány - meddig érvényes. Sem a tartózkodási törvény, sem a tartózkodási rendelet, sem a szövetségi közigazgatási rendeletek nem tartalmaznak olyan időkorlátokat, amelyek szerint a nyelvvizsga-bizonyítványok egy bizonyos idő után automatikusan érvényüket vesztik.
A Szövetségi Külügyminisztérium azt ajánlja, hogy a vizsga időpontja ne legyen egy évnél régebbi. Ez a határidő azonban csak egy belső iránymutatás, és jogilag nem kötelező érvényű.
Általános szabályként a hatóságoknak mindig minden egyes esetet meg kell vizsgálniuk - és csak akkor kérdőjelezhetik meg a nyelvvizsga-bizonyítványt, ha konkrét bizonyíték van a nyelvtudás hiányára.
Szintén fontos: a családegyesítéshez a hatóságok csak olyan nyelvvizsga-bizonyítványokat fogadnak el, amelyeket bizonyos minőségi előírásoknak megfelelően teszteltek. Ezek közé tartoznak a következők:
- a Goethe Intézet,
- telc GmbH,
- az osztrák nyelvvizsgát (ÖSD),
- a TestDaF Intézet (B2 nyelvi szinttől),
- ECL,
- és az Oktatási és Kulturális Miniszterek Konferenciájának (DSD) német nyelvi diplomája.
Családegyesítés Németországban: Mik a követelmények?
Az, hogy a családtagok Németországba költözhetnek-e, és milyen feltételek vonatkoznak rájuk, attól függ, hogy kivel akarnak összeköltözni, és hogy az illető milyen tartózkodási jogcímmel rendelkezik. A tartózkodási törvény két csoportot különböztet meg:
- családegyesítés a németekkel
- családegyesítés harmadik országbeli állampolgárokkal
Mindkét csoportra eltérő követelmények vonatkoznak. Ezek a különbségek nagyon fontosak lehetnek a folyamatban.
Családegyesítés németekkel (§ 28 AufenthG)
A német állampolgárokkal való családegyesítésre vonatkozó szabályok általában némileg lazábbak. Mindazonáltal számos követelménynek meg kell felelni:
- A házastársnak német állampolgárnak kell lennie
- Mindkét partnernek legalább 18 évesnek kell lennie
- A házasságnak vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatnak érvényesnek kell lennie
- A német partner szokásos tartózkodási helyének Németországban kell lennie.
- Elegendő lakóterületnek kell rendelkezésre állnia
- Az országba történő belépéshez vízum szükséges, kivéve, ha vízummentességre vonatkozik.
- Az Önhöz csatlakozó személy ellen nem állhat fenn kitoloncolási ok.
- Az Önhöz csatlakozó házastársnak A1 szintű német nyelvtudást kell igazolnia.
A gyakorlatban különösen a nyelvvizsga-bizonyítvány gyakran jelent akadályt. Azok, akik nem teszik le az A1-es nyelvvizsgát, gyakran nem kapnak vízumot. Kivételek lehetségesek, de ritkák és szigorú feltételekhez kötöttek.
Családegyesítés harmadik országbeli állampolgárokkal (AufenthG 27. §)
Szigorúbbak a követelmények az olyan személyek családegyesítésére, akik maguk nem rendelkeznek német útlevéllel, de tartózkodási engedéllyel - például szakmunkások, diákok vagy védelemre jogosult személyek - rendelkeznek. Itt általában a következő feltételek érvényesek:
- A család megélhetését teljes mértékben biztosítani kell - olyan állami juttatások nélkül, mint az állampolgári támogatás.
- Elegendő lakóterületnek kell rendelkezésre állnia
- Sok esetben A1 szintű nyelvtudás igazolása is szükséges. Kivételt képeznek például az EU kék kártyával rendelkező, magasan képzett szakképzett munkavállalók .
- Mindkét házastársnak legalább 18 évesnek kell lennie.
- A házasságnak vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatnak érvényesnek kell lennie
Másrészt vannak egyszerűsítések az elismert menekültekkel vagy menedékjoggal rendelkező személyekkel történő családegyesítés esetében: általában nincs szükség A1 nyelvvizsga-bizonyítványra, ha a család már a menekülés előtt is együtt élt.
Következtetés: Mit jelent a határozat az érintettek számára
Az OVG Berlin-Brandenburg döntése az egyedi ügyön túlmutató jelentőséggel bír. Világossá teszi, hogya nyelvvizsga-bizonyítványok nem válnakautomatikusan érvénytelenné csak azért, mert több év eltelt. Azt is megmutatja, hogy a hatóságoknak mindig meg kell vizsgálniuk az egyedi eseteket, és konkrét bizonyítékokkal kell szolgálniuk, ha kétségeik vannak a nyelvtudással kapcsolatban. Csak akkor követelhetnek új/frissített nyelvvizsgát, ha bizonyítottan kétségük van.
Az OVG Berlin-Brandenburg ezzel egyértelmű jelzést küld a családegyesítés méltányosabbá tétele mellett. A döntés sok érintett számára jogi és gyakorlati könnyebbséget is jelent.
