A 25. § (3) bekezdésének jelentése és jelentősége
Annak érdekében, hogy megértse, miről szól a tartózkodási jogcím a tartózkodási törvény 25. § (3) bekezdése szerint, fontos, hogy internalizálja e tartózkodási jog jelentését. Ez megkönnyíti Önnek a kitoloncolási tilalom egyes jellemzőinek megértését is.
Mit jelent a kitoloncolási tilalom?
A kitoloncolási tilalom az AufenthG 25. § (3) bekezdésében található. A kitoloncolás azt jelenti, hogy a külföldieknek mindig attól kell tartaniuk, hogy el kell hagyniuk Németországot és ki kell őket toloncolni. Az AufenthG 25. § (3) bekezdése szerinti kitoloncolási tilalommal ez a kitoloncolástól való félelem megszűnik.
Önre kitoloncolási tilalom vonatkozik. Ezért a hatóságok nem kérhetik Önt Németország elhagyására. Fontos, hogy tartsa be az AufenthG 25. § (3) bekezdésével kapcsolatos szabályokat, és ne szegje meg azokat.
A kitoloncolási tilalom jelentősége
A kitoloncolási tilalom fontos azok számára, akik külföldről érkeznek Németországba, és hazájukban különböző okokból veszélyben vannak.
Ez a tartózkodási engedély tehát védelmet biztosít Önnek, mint a tartózkodási engedély birtokosának. A 25. szakasz (3) bekezdése szerinti tartózkodási jog tehát megvédi Önt a hazájában Önt fenyegető veszélyektől.
Németország menekültpolitikájának fontos része, hogy e tartózkodási engedély formájában védelmet nyújt azoknak az embereknek, akik hazájukban különböző veszélyeknek vannak kitéve.
Így a német állam a tartózkodási engedély formájában biztosítja, hogy Ön nincs kitéve semmilyen veszélynek, és Németországban maradhat, ha megfelel az AufenthG 25. § (3) bekezdésével kapcsolatos feltételeknek.
Honosítás a 25. § (3) bekezdéssel ?
Miért létezik a 25. § (3) bekezdése?
Az AufenthG 25. § (3) bekezdése szerinti tartózkodási engedély megadásának okai és feltételei vannak. Ezek a feltételek szorosan kapcsolódnak a tartózkodási joghoz, a kitoloncolás tilalmához, és az erre vonatkozó előírások nagyon szigorúak.
Védelem a kínzással és embertelen bánásmóddal szemben
Az AufenthG 25. § (3) bekezdése szerinti kitoloncolási tilalom egyik oka, hogy Önt hazájában kínzás és embertelen bánásmód veszélye fenyegeti. Ide tartozik például, ha Ön hazájában politikailag aktív volt, és puccs történt, és emiatt veszélybe került.
Be kellett bizonyítania, hogy miért lenne kitéve embertelen bánásmódnak és kínzásnak a hazájában, ha vissza kellene utaznia a hazájába. E kockázat miatt Önt kitiltották a kitoloncolásból, és a kínzás veszélye miatt nem ésszerű az Ön számára a hazájában való élet.
Védelem az üldöztetés és a terror ellen
A másik ok, amiért Ön kitoloncolási tilalmat kapott, az üldöztetés és a terror veszélye a hazájában. Példa: Ön politikailag aktív volt hazájában, és egy új kormány megdöntötte a hatalmat.
Önöket most bizonyíthatóan üldöztetés és terror fenyegeti az új kormány részéről. A döntő tényező az, hogy bizonyíthatóan politikai üldöztetésnek lesz kitéve a hazájában, ha belép az országba, és lehetetlen, hogy a származási országában éljen.
A család védelme
A másik ok, amiért Ön kitoloncolási tilalmat kapott, az, hogy családja és Ön biztonsága veszélybe kerülne, ha kitoloncolnák a származási országába.
Ezen okok miatt ésszerűtlen lenne, ha Ön a hazájában élne, ezért olyan tartózkodási engedéllyel rendelkezik, amely megvédi Önt és családját attól, hogy a hazájában üldöztetés, halál vagy terrorizmus veszélyének legyen kitéve.
Egészségvédelem
Az Ön egészségének védelme a másik ok, amiért az AufenthG 25. § (3) bekezdése alapján tartózkodási jogot kapott. Ebben az esetben az Ön kitoloncolási tilalma olyan egészségügyi kockázathoz kapcsolódik, amely a származási országába való kitoloncolás esetén fenyegeti Önt.
Ehhez orvosi vagy más olyan bizonyítékot kell benyújtania, amelyből egyértelműen kiderül, hogy a hazájába való kitoloncolás egészségügyi okokból ésszerűtlen, és hogy az egészségét komolyan veszélyeztetné, ha visszatérne.
A 25. § (3) bekezdésének meghatározása, előfeltételei és dokumentumai
Az AufenthG 25. § (3) bekezdése szerinti engedélyezésnek világos folyamata és eljárása van. Ez a folyamat a menedékjog iránti kérelemmel kezdődik, majd a tartózkodási engedély megadásához, később pedig annak megállapításához vezet, hogy az adott esetben teljesülnek-e a tartózkodási jogcím AufenthG 25. § (3) bekezdése szerinti feltételei.
Menekültügyi eljárás keretében történő meghatározás
Amikor Németországba érkezik, először is menedékkérőként kell regisztráltatnia magát. Ezt követi a regisztráció és annak meghatározása, hogy melyik befogadóközpontban fogják elhelyezni. Ezt követi a menedékjog iránti kérelem benyújtása. Egy bizonyos idő elteltével döntenek arról, hogy megadják-e a menedékjogot vagy sem.
A hatóságok vizsgálata az AufenthG 25. § (3) bekezdése alapján
A menedékjog iránti kérelem benyújtását követően Ön először tartózkodási engedélyt kap, amely lehetővé teszi, hogy a Németországi Szövetségi Köztársaságban tartózkodjon. A kérelemről ezután a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) dönt.
A származási országtól és az egyéni körülményektől függően a BAMF megvizsgálja, hogy fennáll-e kitoloncolási tilalom, és milyen típusú védelem adható. Megállapítja továbbá, hogy a kitoloncolási tilalomnak az AufenthG 25. § (3) bekezdése szerinti feltételei fennállnak-e.
A vizsgálat lezárultával a BAMF határozatot hoz. Ha a BAMF elismeri a kitoloncolás akadályát, ezt a határozatot megküldi az illetékes idegenrendészeti hatóságnak és a kérelmezőnek is.
Ezután az illetékes bevándorlási hatóság feladata, hogy a BAMF határozata alapján kiadja a megfelelő tartózkodási engedélyt. Ha az AufenthG 25. § (3) bekezdése alapján elismerik a kitoloncolási tilalmat, a bevándorlási hatóság ennek alapján adja ki a tartózkodási engedélyt.
Az AufenthG 25. § (3) bekezdésének feltételei
Az AufenthG 25. § (3) bekezdésének vannak bizonyos feltételei, amelyeket nem szabad megsérteni.
Ha Ön olyan bűncselekményt követ el, amely veszélyezteti a közvéleményt vagy a Németországi Szövetségi Köztársaságot, akkor a visszavonási eljárás nagyon is lehetséges, és nagy a kockázata annak, hogy elveszíti tartózkodási engedélyét.
Ugyanez vonatkozik a hazájában elkövetett háborús bűncselekményekre, amelyek később napvilágra kerülnek. Ebben az esetben is fennáll a visszavonási eljárás és a tartózkodási engedély visszavonásának veszélye.
Az AufenthG 25. § (3) bekezdésétől a településképi engedélyig vezető út
Elvileg az AufenthG 25. § (3) bekezdéséből a településképi engedélyhez vezető út minden probléma nélkül lehetséges. Ez bármely más tartózkodási jogcímre is vonatkozik. Csak a honosításhoz vezető közvetlen út nem lehetséges az AufenthG 25. § (3) bekezdésével. Általánosságban elmondható, hogy a letelepedési engedély a legjobb tartózkodási engedély, amelyet Németországban megszerezhet.
A kitoloncolási tilalomról letelepedési engedélyre való áttéréshez szükséges dokumentumok
Ahhoz, hogy az AufenthG 25. § (3) bekezdéséről települési engedélyre váltson, fontos, hogy a települési engedélyre vonatkozó valamennyi követelményt teljesítse. A településképi engedélyre vonatkozó követelményeket az AufenthG 9. §-a tartalmazza.
A letelepedési engedély megszerzéséhez 5 éve Németországban kell élnie. Az is fontos, hogy Ön saját maga keresi a kenyerét (anyagilag integrálódott), és hogy gondoskodott az öregkorára. Az is fontos, hogy ne legyen büntetett előéletű.
E követelmények mellett fontos az Ön kulturális beilleszkedése is. Ezt az "Élet Németországban" teszt sikeres teljesítésével és B1 nyelvvizsga-bizonyítvánnyal bizonyíthatja. Ezenkívül érvényes útlevélre vagy alternatívaként érvényes útlevélpótlásra van szükség a személyazonosságod igazolására.
Jó hírünk van az Ön számára az 5 év jogszerű tartózkodási idő beszámításával kapcsolatban. Az AufenthG 25. § (3) bekezdése szerinti tartózkodási engedély megadása előtt Önnél töltött menedékjogot figyelembe veszik.
Az egyes lépések az AufenthG 25. § (3) bekezdésétől a településképi engedélyig
Először is ellenőrizze, hogy a letelepedési engedélyhez szükséges összes bizonyíték és dokumentum együtt van-e, és rendezze azokat.
Ezután töltse ki teljes egészében a huzamos tartózkodási engedély iránti kérelem nyomtatványát, majd a következő lépésben az iratai és a kérelem nyomtatvány segítségével kérje az AufenthG 25. § (3) bekezdésének huzamos tartózkodási engedélyre való átváltását. Most kezdődik a várakozási idő.
Utolsó lépésként a bevándorlási hivatal felveszi Önnel a kapcsolatot, hogy tájékoztassa Önt arról, hogy megkapja a letelepedési engedélyt és az új személyazonosító okmányt.
Hogyan juthat el a 25. § (3) bekezdésétől a honosításig?
A honosítás a legtöbb külföldi számára a legfontosabb cél, és a végső lépés a németországi integráció felé. A 25. § (3) bekezdésével egy kis kitérőt kell tennie a honosításhoz, mivel az nem működik közvetlenül.
A 25. szakasz (3) bekezdésének módosítása egy másik lakóhelyi címre
Vannak olyan tartózkodási jogcímek, amelyek esetében a StAG 10. szakasza alapján a honosítás kizárt. Ez a szabály az AufenthG 25. § (3) bekezdésére is vonatkozik. Mit jelent ez Önre nézve: Meg kell változtatnia a tartózkodási jogcímét, mert a közvetlen út a § 25 § (3) bekezdés AufenthG.
Ha a változtatás megtörtént, és Ön megfelel a követelményeknek, semmi sem áll a honosítási kérelem benyújtásának útjába. A változás azonban feltétlenül szükséges ahhoz, hogy jogosult legyen a honosításra.
A kilépést követő lépések 25. § (3) bekezdés
Azt tanácsoljuk ügyfeleinknek, hogy a letelepedési engedély kérelmezésével egyidejűleg kérvényezzék a honosítást, még akkor is, ha ez elméletileg még nem lehetséges. Először a letelepedési engedélyt kérelmezzük, és ezzel egyidejűleg indítjuk el a honosítási eljárást.
Amint a letelepedési engedélyt kiadták, és Ön már megfelel a honosítás valamennyi követelményének, benyújtjuk a letelepedési engedélyhez szükséges tartózkodási engedélyt, és megkezdődik a honosítási eljárás. Az AufenthG 25. § (3) bekezdésének útja tehát nem olyan hosszú, mint amilyennek elsőre tűnik.
A lépések tehát igen egyszerűek: teljesítenie kell a letelepedési engedélyhez szükséges feltételeket.
Minden a letelepedési engedély iránti kérelemmel kezdődik. Ezzel egyidejűleg megszervezi a honosítás minden egyéb követelményét, és a honosítási kérelmet is egyidejűleg nyújtja be. Wikor a letelepedési engedélyt kiadták, benyújtja a tartózkodási engedélyt, és megvárja a honosítási kérelem elbírálását.
Az utolsó lépésben a Külföldiek Nyilvántartási Hivatalától értesítést kap arról, hogy a honosítási kérelmét sikeresen elbírálták, és időpontot egyeztetnek a honosításra, amelyen átveheti a honosítási bizonyítványt.
Követelmények és szükséges dokumentumok a kilépést követően 25. § (3) bekezdés
A honosítás számos követelménye már szerepel a letelepedési engedély követelményei között.
A honosítás feltételei: sikeres honosítási teszt, aláírt hűségnyilatkozat, személyazonosságának igazolása, valamint annak igazolása, hogy Ön és családja képes eltartani magát.
Ezenkívül igazolnia kell, hogy legalább 5 éve jogszerűen tartózkodik az országban (az új honosítási törvény 2024. június 27-én lép életbe).
Munka, utazás és családegyesítés kitoloncolási tilalom mellett
Az AufenthG 25. § (3) bekezdése szerinti lehetőségek kérdése mindig felmerül. Hogyan működik a keresőtevékenység, a külföldi utazás vagy a családegyesítés a kitoloncolási tilalom mellett? Itt különböző dolgok vannak, amelyekre nagyon oda kell figyelni.
Hogyan működik a jövedelemszerző tevékenység a 25. § (3) bekezdése alapján?
Az AufenthG 25. § (3) bekezdése általánosságban lehetővé teszi a korlátozás nélküli munkavégzést. A keresőtevékenységre vonatkozó információkat a tartózkodási engedélyében is feltüntetik. Nincs tehát akadálya annak, hogy Ön munkát vállaljon.
Nem számít, hogy ideiglenes vagy állandó állásban van-e. Az önfoglalkoztatás sem jelent problémát az Ön számára. Az is lehetséges, hogy a munkaközvetítőn keresztül keressen állást. A munkaszerződés azért fontos, hogy teljesítse a letelepedési engedély és a honosítás követelményeit.
Utazás a 25. § (3) bekezdésével
Az AufenthG 25. § (3) bekezdése szerinti tartózkodási engedéllyel Ön szabadon mozoghat Németországban. A schengeni államokba való utazás is lehetséges legfeljebb 90 napig, amennyiben érvényes úti okmány (útlevél vagy útlevélpótló) és tartózkodási engedély van Önnél.
Nincs kifejezett jogi tilalom a hazájába való utazásra vonatkozóan. A félreértések elkerülése és a jogai védelme érdekében célszerű konzultálni az illetékes bevándorlási hatósággal, mielőtt a hazájába utazik. Ez az eljárás segít tisztázni helyzetét, és jobban felmérni a tartózkodási jogállására gyakorolt lehetséges hatásokat. A hatóságokkal való nyílt kommunikáció segíthet abban, hogy hosszú távon biztosítsa tartózkodási jogát Németországban.
Családegyesítés a 25. § (3) bekezdésével
Ha Ön az AufenthG 25. § (3) bekezdése szerinti tartózkodási engedéllyel rendelkezik, a családegyesítés házastársa és kiskorú gyermekei számára jogilag lehetséges, de a gyakorlatban nagyon nehéz megvalósítani.
A törvény CSAK nemzetközi jogi vagy humanitárius okokból, illetve ha ez Németország politikai érdeke, akkor engedélyezi az újraegyesítést. Ezeket az okokat általában nagyon nehéz bizonyítani. A nagykövetségek sok kérelmet elutasítanak, mert a szükséges bizonyítékokat nem tudják bemutatni. A legtöbb esetben a családegyesítés ezért gyakorlatilag lehetetlen.
Az egyik lehetőség az lenne, ha először állandó tartózkodási engedélyt kérne. Így nagyobb esélye lesz a sikeres családegyesítésre. Fontos tudni, hogy csak a házastársak és a kiskorú gyermekek csatlakozhatnak Önhöz. Más rokonok, például szülők vagy testvérek nem vehetnek részt a családegyesítésben. Ha családegyesítést tervez, jól készüljön fel, és esetleg jogi tanácsot kérjen, hogy alaposan ellenőrizze lehetőségeit.
Összefoglaló
A tartózkodási engedély 25. § (3) bekezdése nagyon összetett. Összefoglaltuk Önnek a legfontosabb kulcspontokat:
- A letelepedési engedélyt a letelepedési engedély 25. § (3) bekezdés AufenthG minden követelményének teljesítésével könnyen igényelheti.
- A honosítás az AufenthG 25. § (3) bekezdésével nem működik közvetlenül, mivel a honosításhoz a tartózkodási jogcím zárolt. Ezért előzetesen meg kell változtatnia a tartózkodási jogcímét, ideális esetben letelepedési engedélyre.
- A 25. § (3) bekezdése szerinti utazás Németországon belül lehetséges, a schengeni államokba való belépés 90 napig vízummentes. Fontos, hogy érvényes úti okmányt és tartózkodási engedélyt tudjon felmutatni.
- Azt tanácsoljuk, hogy ne utazzon haza. Ha a hatóságok megtudják, hogy Ön hazautazik, legrosszabb esetben visszavonhatják tartózkodási engedélyét. Ezt a kockázatot nem szabad vállalnia.
- A jövedelemszerző foglalkoztatás az AufenthG 25. § (3) bekezdése alapján gond nélkül lehetséges. Legyen szó állandó foglalkoztatásról, ideiglenes foglalkoztatásról vagy önfoglalkoztatásról.
- Az AufenthG 29. § (3) bekezdése értelmében az Ön házastársa és kiskorú gyermekei számára lehetséges a családegyesítés. A szülők, testvérek és a nagycsaládhoz tartozó személyek nem egyesíthetők családegyesítéssel.
Települési engedély a 25. § (3) bekezdésével?
GYIK - A legfontosabb kérdések és válaszok az AufenthG 25. § (3) bekezdésével kapcsolatban
Az AufenthG 25. § (3) bekezdése olyan tartózkodási jogcím, amelyet Ön akkor kap, ha a lakóhelyével kapcsolatos különböző okok miatt nem tud
A honosítás nem közvetlen folyamat. Először meg kell változtatnia a tartózkodási jogcímét, és csak ezután kérheti a honosítást. A honosításhoz a 25. § (3) bekezdése szerinti tartózkodási engedélyt blokkolják.
A településképi engedély a 25. § (3) bekezdése alapján könnyen lehetséges. Ennek előfeltétele, hogy a tartózkodási engedély mellett minden egyéb feltételnek is megfeleljen.
Igen, a 25. § (3) bekezdése alapján lehet Németországon belül utazni, és a schengeni országokban legfeljebb 90 napig tartózkodhat vízum nélkül. Fontos a tartózkodási engedélye és egy érvényes úti okmány. Az AufenthG 25. § (3) bekezdése szerinti tartózkodási engedéllyel történő utazás a hazájába jogilag nem tilos. Mindazonáltal erősen ajánlott, hogy utazás előtt vegye fel a kapcsolatot az illetékes bevándorlási hatósággal, és tisztázza a tartózkodási jogállására gyakorolt lehetséges hatásokat. Ez segít elkerülni a lehetséges kockázatokat és megóvni a tartózkodási jogcímét.
A házastársak és kiskorú gyermekek családegyesítése lehetséges, de gyakran nehézkes, mivel nehéz bizonyítani a szükséges nemzetközi jogi vagy humanitárius okokat. A kérelmeket gyakran elutasítják. Más rokonok, például szülők, testvérek, nagybácsik vagy nagynénik családegyesítése nem engedélyezett. A családegyesítés iránti kérelem benyújtása előtt tanácsos tanácsot kérni.
Igen, a kitoloncolási tilalom tartózkodási jogcím. A kitoloncolási tilalomnak különböző típusai és ennek megfelelően különböző tartózkodási jogcímek léteznek.
A kitoloncolási tilalom után általában egy másik tartózkodási jogcímet, például letelepedési engedélyt, majd - ha minden feltétel teljesül - honosítást kapnak.
A 25. § (3) bekezdése alapján a jövedelemszerzés könnyen lehetséges. Nem számít, hogy határozott idejű szerződéssel, határozatlan idejű szerződéssel vagy önálló vállalkozóként dolgozik.
Igen, a 25. § (3) bekezdése szerint lehetséges a kitoloncolási tilalom alól kikerülni. Ez akkor fordulhat elő, ha Ön nem együttműködő a hatóságokkal, súlyos bűncselekményeket követ el, és kárt okoz a közvéleménynek és a Németországi Szövetségi Köztársaságnak, vagy ha kiderül, hogy háborús bűncselekményeket követett el a hazájában.
